A könyvtári vezetés nem különálló vezetői kategória. A jó könyvtárvezető elsősorban jó vezető, aki történetesen könyvtári környezetben dolgozik. A vezetés alapelvei más szervezetekben is ugyanúgy érvényesek. A vezető és a menedzser szerepe ugyan összefügg, de nem azonos. A menedzsment elsősorban a működés, a folyamatok, az erőforrások és a napi feladatok irányítására összpontosít, míg a vezetés a jövőkép kialakításáról, a prioritások kijelöléséről és a változások előmozdításáról szól. Vezetői kihívások: döntéseket kell hozniuk arról, mire összpontosítsanak, milyen szolgáltatásokat fejlesszenek tovább, illetve miről mondjanak le a nagyobb hatékonyság érdekében. A könyvtári vezetés sajátossága nem a különleges vezetési módszerekben rejlik, hanem abban, hogy az általános vezetési elveket a könyvtári környezetre kell alkalmazni. Ezért fontos, hogy a vezetéselméleti modellek mellett könyvtári példák is segítsék a szakemberek fejlődését.

Több mint 50 könyvtári alkalmazott és könyvtári dolgozó profilját vizsgálták meg a Library Journal (LJ) Movers & Shakers mellékletében (2002. márc. 15.) Ami megkülönbözteti őket, és ami megkülönbözteti a vezetőket tőlünk, az a következő:
- nemcsak erős meggyőződésük van, hanem a munkájuk során is azt követik;
- szenvedélyesen erősen hisznek a könyvtárakban és a könyvtári szolgáltatásokban;
- az a szakmai aggodalom hajtja őket, hogy senkitől se tagadják meg az információt a nézőpontja, kora vagy az információ jellege miatt. Munkájukat szakmai alapértékeik és ideológiájuk határozza meg.

A könyvtárvezető tehát elsősorban vezető, nem pedig csupán menedzser. A hatékony vezetés a stratégiai gondolkodás, a fókuszálás és a változások irányításának képességében mutatkozik meg. A jó könyvtárvezető tehát nem azért sikeres, mert könyvtárban dolgozik, hanem mert képes vezetőként működni. (Ref.: ChatGPT, Szabó Eszter)