Ha egy könyvet a tartalma vagy szemlélete miatt betiltanak vagy kifogásolnak egyes könyvtárakban vagy tankerületekben, a szülő nemcsak a cenzúra ellen léphet fel, amint tették ezt New Jersey államban ősszel (ld.: link .
A vitatott könyvek alkalmat nyújtanak arra, hogy gyermekünkkel közelebbi kapcsolatba kerüljünk, ahogy erről egy könyvtáros anyuka beszámolt a Rutgers Egyetemen a Betiltott könyvek hete által tartott rendezvényen, könyvtár szakos egyetemisták, könyvtári és egyetemi dolgozók előtt link .
Ha a szülő elolvassa az adott könyvet, mielőtt az a gyerek kezébe kerülne, előre végiggondolhatja, hogy életkori sajátosságainak és helyzetének megfelelően milyen kérdések foglalkoztathatják a gyermekét, és hogyan tud legjobban válaszolni majd azokra. Mindkettőjüknek esélye lesz arra, hogy az olvasott történet, a nem mindennapi szereplők és helyzetek kínálta helyzeteket közösen megbeszéljék, és kényes, egy szülő-gyerek kapcsolatban nehezen felhozható témákat érintsenek. A szülő akár félre is teheti az adott könyvet egy későbbi időpontra, nem a szülői cenzúra szellemében, hanem a könyv tartalmának és saját gyermeke érzésvilágának ismeretében, és egy tartalmasabb beszélgetés reményében.
Az erőszak, szexuális tartalma és az öngyilkosság emlegetése miatt gyakran kifogásolt ifjúsági regény, Lois Lowry Az emlékek őre (link ) című művén keresztül például megbeszélhető
- milyen is valójában a könyvbéli "tökéletes" társadalom, amelyben a legfontosabb az önkényuralom, és ahol az állampolgárok döntési lehetőségei korlátozottak
- mivel jár a sokféleség hiánya egy közösségben
- mi a baj azzal, ha egy személy őrzi a társadalom összes emlékét
- milyen súlya van a felelősségnek, ami az új kiválasztottra hárul.
Csupa ma is érvényes kérdés, írta a gasztronómia-történész szerző link , aki business könyvtáros az egyetemen. A beszélgetés közös élménye erősíti a szülő és gyerek kapcsolatát. Az olvasott szöveg ebben a közegben is mintegy kiindulópontként szolgál a közös beszélgetésre. Az egyén (ebben az esetben a szülő és a gyermek) saját kapcsolódási pontjain keresztül értelmezi a szöveget. A párbeszéd során a szülő jobban megérti gyermeke érzéseit-gondolatait és megoszthatja sajátját.