Az informatika a magas művészetek világába is betört, egyre több költő, prózaíró ül számítógép elé. Ma, amikor néhány száz vagy ezer eladott verses, illetve prózai kötet már sikernek számít, az internetre felrakott alkotásokat ennél jóval többen olvashatják. Közeledik az az idő, amikor az alkotók életművét már nem kéziratok, levelek jelentik majd, hanem merevlemezeken helyezik el a közgyűjteményekben. A Petőfi Irodalmi Múzeum számára is kihívást jelent, hogy a költők, írók többsége ma már átállt az elektronikus írásmódra -- nyilatkozta a Népszavának Wernitzer Júlia, a közgyűjtemény főigazgató-helyettese. A szakember szerint még nem napjaink gondja az elektronikus hagyatékok gyűjtése, de a tendencia már elindult. Határ Győző, a nemrégen elhunyt Kossuth-díjas író szinte teljes hagyatéka merevlemezeken került az irodalmi múzeum birtokába. Az elektronikus és az írott anyagok tárolása a továbbiakban együtt oldhatja meg az alkotó hagyatékának hosszú távú megőrzését a legbiztonságosabban. Az Artisjus az irodalmi alkotásokat 2004 májusáig közös jogkezelő szervezetként képviselte. A jogszabályváltozást követően az írók, költők maguk kénytelenek gondoskodni műveik elektronikus jogvédelméről. Az online jogok képviseletét egyéni ügynökségek is elláthatják. A szakember szerint a művészek közösen, érdekvédelmi szervezetet alapítva eredményesebben képviselhetnék érdekeiket. Ilyen azonban jelenleg nincs Magyarországon. A kiadók általában egy könyv megjelentetése előtt az online jogokat is megvásárolják, így természetesen az elektronikus felhasználást is figyelemmel kísérik, és szükség esetén fellépnek a "kalózkiadások" ellen. Bihari Tamás. - F: jún. 12.