Véget ért a hagyományos konferenciák kora a tengerentúlon. Egyre kevesebb a résztvevő, mert az emberek nem akarnak már zombiként egyik szekcióülésből a másik plenárisba esni és passzívan hallgatni. A tudás forrása bőséges és ingyenessé vált: online egyetemek, MOOC-rendszerek, Meetupok, Facebook-csoportok stb. Mi pedig tanulásra kész, aktív emberek vagyunk, nem passzív információelnyelő közeg.
Ezért szervezőként adj minél nagyobb lehetőséget a gondolatcserére. Műveld a közösségi médiában való részvételt, ne csak a közösségi média marketinget. A program legyen friss, naprakész, ne pedig fél évvel azelőtt tematizált. Az előadások és a panelek haláli unalmasak. A résztvevők fel akarnak ébredni, provokációt akarnak, részesei akarnak lenni a diskurzusnak.
Résztvevőként olyat szeretnénk hallani, aki másként gondolkodik, aki felrázza elképzeléseinket, aki áttöri a gondolati határokat. Oly előadókat hívj, akinek előadása mindenki tudását fejlesztő élmény. Aki megváltoztatja a résztvevők gondolkodását, a gondolataikat pedig cselekvésbe fordítja. Növeld az elvárásaidat az előadókkal szemben. Attól, hogy az előadók tudnak valamit, még nem biztos, hogy képes inspirálni is. Tud-e hozzászólásokat szítani? Be tudja-e vonni a résztvevőket? Gerjeszti-e az egymás közötti tanulást? Később is kapcsolatban marad-e a hallgatósággal? Mit mond a hallgatóság az előadókról?
Érje meg számunkra a konferencia! Hiszen időt és pénzt szánunk rá. Nyerni akarunk a részvételen! Hazavinni valamit, amit használhatunk. Olyat kapok-e, amihez a YouTube-on vagy a SlideShare-en nem jutok hozzá? Kikkel találkozhattam és hogyan változtatott meg engem a konferencia?
Aki észreveszi, hogy megváltozott a tanulás világa, az a jövőben is képes lehet nagyszerű konferenciák megtartására. A többiek szántsanak, vessenek, s hagyják másra az áldozatot. (ref.: MG)