Néhány éve egy internetes árverési portálon vettem könyvespolcokat, és amikor elmentem értük, sajnálattal állapítottam meg, hogy lemaradtam egy sokkal fontosabb dologról. A tulajdonos ugyanis felszámolta nyolcezer kötetes könyvtárát, csak ezer könyvet tartott meg, a többit példányonként 25 forintért eladta. Az internet világában nincs szükség ennyi könyvre - mondta.Némileg nagyobb méretekben egy híres amerikai egyetem is hasonlóan döntött, mint a magyar magánkönyvtár tulajdonosa.
Az amerikai Stanford egyetem könyvtárának link vezetői még 2005-ben konstatálták, hogy műszaki könyveik számára már nincs elég hely. A műszaki könyvtár állománya akkor érte el a 80 ezer példányt. Úgy döntöttek, hogy változtatnak a helyzeten, de ahelyett, hogy bővítették volna a könyvtár épületét, csökkentették a példányszámot, és 10 ezer példánnyal nyitották újra a műszaki részleget. [Közkönyvtári példa a Bexar Megyei Könyvtár (Bibliotech link )- MG]
A Stanford könyvtárának igazgatója, Michael Keller elmondta, hogy a könyvtárosok határozták meg, mi maradjon, mégpedig annak alapján, milyen keresettek voltak a könyvek.
A kölcsönzési adatok azt mutatták, hogy a könyvek döntő többségét le sem vették a polcokról. Keller egyenesen arról beszélt, hogy ahogy változik a világ, az előző korszakok és évszázadok fizikai formában megjelent kiadványai átalakulnak digitális formájúvá, és a jövő könyvtárában nem lesznek könyvek a polcokon, így a polcok is fölöslegessé válhatnak?
A Stanford 2004-ben az első intézmények egyike volt, amely lehetővé tette, hogy a Google megkezdje könyvállományának digitalizálását. Az csak egy közbevetett megjegyzés, hogy miközben a világ legnagyobb elektronikus könyvtárát építő Google százezrével digitalizálja a dokumentumokat - köztük a magyar vonatkozásúakat is -, a hazai illetékesek még inkább csak elvi kérdéseken rágódnak.