KIT: Mely könyvek azok, melyeket Önnél keresnek? Vándor Kata (link Egyértelműen: a szakkönyvek. Valamint a nemrégen megjelent friss szépirodalom, amihez így olcsóbban lehet hozzájutni. Klasszikusokat szinte csak iskolai követelményként keresnek; ha szerepelnek valamely közép-, főiskolai vagy egyetemi ajánlott irodalomban. Illetve van még egy réteg, amely keres régen és csak egyszer megjelent műveket. Ebben a kategóriába a Magyar Helikon által kiadott könyvek is keresettek. (Ne felejtsük el, hogy 1960 és 1990 között a könyvkiadást a nagy példányszámú és a három-négy évenkénti újra kiadások jellemezték. Egy átlag 50-60 éves értelmiségi könyvespolcán gyakorlatilag ugyanazokat a könyveket találom.) Régi gyerekkönyvek iránt is van igény. Főleg a szülők keresik, akik saját porontyaiknak szeretnék megvenni gyerekkoruk élményeit. Ám ezeknek a könyveknek az állapota erősen leromlott, valóban ronggyá olvasottak. Másrészt a fogadtatásukról nem vagyok meggyőződve -- mármint, hogy az új generációt lenyűgözik-e? Sosem fog egy könyv két emberben ugyanolyan hatást kiváltani. A klasszikusok ajánlott irodalomként tűnnek fel, ha egy pedagógus ismeri, és jónak tartja őket. De jellemzően ma már igen kevesen keresik őket. Szinte eladhatatlanok Anatole France, Balzac, Zola művei, de a sort még hosszan sorolhatnám. Egyébként nagyon érdekes, hogy az idő rostája milyen gyorsan dolgozik. Ha meghal egy író, megnő a kereslet a könyvei iránt. Hernádi Gyula úgy távozott (igaz előtte sem sok vizet zavart), hogy meg sem rezdült tőle a piac. Ami viszont nem volt jellemző Szabó Magdára, vagy pl. Vonnegutra.