A könyvtár - használati értékén túl - önmagán túlmutató jelkép is egyben. A kultúra temploma, a tudás fellegvára. Kedvelői számára kellemes hangulatot áraszt. Annyira romantikus is egyben, hogy akár el is érzékenyülünk. Az is jól jöhet, hogy általa okosabbnak látszhatunk - ld. nagy emberek háta mögötti díszlet. Jó imázs, ugye? :-) Vagy kissé feszengünk már e szövegektől? Netán riadozunk is, mint giccstől? (Giccs az, amely másnak akar látszani, mint ami ténylegesen.)
Ezeket a felsorolt imázselemeket használjak ki dizájnerek, belsőépítészek, pr-esek amikor könyvtár látszatát keltik különféle helyeken. A link oldalon látható kis galériában egy hotelben (matrica a falon), kocsmában (Hollandia), illetve egy magyar startup vállalat előadótermének végében. Persze előfordulhat, hogy valaki levesz egy könyvet a polcról, de a random könyvek jellemzően nem erre valók. Erre utalhat az is, ha a könyvespolc kihasználja a 4 méretes belmagasságot - elérési lehetőség biztosítása nélkül. Nem is azért van.
A dolognak persze van egy másik oldala, ha elgondolkodunk azon: vajon az általunk fenntartott, használatra szánt könyvtárunk azonos-e a mi általunk fontosnak tartott könyvtárképpel? Van-e benne pl. használatlan, használhatatlan látszatelem? Vagy akár: nem is feltétlenül, nem is minden elemében látszik könyvtárnak, hiszen a használók számára fontos képet és tartalmat adja? (MG)