"Bár a legtöbb felsőoktatási intézmény arról számolt be, hogy néhány száz vagy ezer kötettel bővítette könyvtárát, a hallgatói létszám növekedése miatt általában csökkent a diákok esélye arra, hogy hozzájussanak a könyvekhez, folyóiratokhoz. A PPKE jogi karának ugyan például 15 ezer kötettel növekedett a könyvtára, de míg korábban 24 hallgató osztozott egy olvasótermi férőhelyen, legutóbb már 70. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 69-ről 91- re nőtt az egy olvasótermi helyen osztozni kényszerülő diákok száma. Enyhült viszont a zsúfoltság a Debreceni Egyetem közgazdaság- tudományi karán, ahol - szemben a korábbi 16-tal - már csak tíz diák jut egy olvasótermi helyre. Ennél is látványosabb a javulás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol 42-ről 5-re csökkent a "zsúfoltsági mutató", ami országos rekordnak számít.
Az informatikai helyzet javítására a jelek szerint még a szűkös anyagi lehetőségek mellett is megpróbáltak többletpénzt kiszorítani az egyetemek, főiskolák: az adatok összességében romlást mutatnak ugyan, de korántsem akkorát, mint más területeken. A PTE bölcsészettudományi karán tavalyelőtt 76 hallgatóra jutott egy számítógép, tavaly már csak 50-re. Javult a helyzet az SE általános orvostudományi karán is, ahol régebben 90-en osztoztak egy-egy számítógépen, legutóbb viszont már "csak" 70-en. Az egyetemi szintű orvosképzésben ugyanakkor a PTE-n mindössze 42 diákra jut egy számítógép, miközben ugyanitt az egészségügyi főiskolai karon már minden ötödikre.
A gödöllői Szent István Egyetem gépészmérnöki karának vezetői korábban arról számoltak be, hogy nincs egyetlen internetre kapcsolt gépük sem, ma viszont már 65 egyetemi munkaállomásról és valamennyi kollégiumi szobából rá lehet csatlakozni a világhálóra. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola diákjai - szemben a korábbi 80-nal - ma 420 gépről kapcsolódhatnak a netre. Ennél több, internetezésre is használható gépe csak a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának van (475 darab). Ezzel szemben mindössze két internetre csatlakozó masina működik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Itt egyébként 137 diákra jut egy gép, ami alacsony mutató ugyan, de a képzés jellege miatt talán még "elmegy". Az viszont már aligha, hogy az SZTE bölcsészkarán 154, a jogi karon pedig egyenesen 175 diákra jut egy-egy számítógép. Romlott a pázmányos jogászok ellátottsága is: mivel az új hallgatók felvételét itt sem követte megfelelő ütemű informatikai fejlesztés, a korábbi 1:21 számítógép-diák arány 1:90-re romlott.
A legjobb informatikai helyzetben lévő karokon - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) természettudományi karán, a Miskolci Egyetem (ME) anyag- és kohómérnöki karán, a Nemzetközi Üzleti Főiskolán, a NYME geoinformatikai főiskolai karán - két-három diák használ egy számítógépet. A főprofilban informatikával foglalkozó BMF Neumann János Főiskolai Karán viszont csak 1:5 az arány."