Miért is jó ez egy intézménynek? -- Többek közt azért, mert mentesíthet a szerver felügyelet és karbantartás alól, továbbá a hardver erőforrásaink sem befolyásolják negatívan az adat elérést. A felhő gyakorlatilag több ezer szerver globális hálózatát jelenti. Felhasználói szinten sem lesz szükség nagy teljesítményű számítógépre, sőt a drága szoftverek megvásárlása is feleslegessé válhat.
Biztonságos? -- Mennyire biztonságos a felhőben történő tárolás? A szolgáltatók általában magas fokú biztonságról beszélnek. Azonban nem elhanyagolható a tény, mi szerint egy felhő szolgáltatónál jóval több fontos adat tárolódhat, mint egy átlagos felhasználói gépen, vagy akár egy vállalati szerverközpontban. Nem kell tehát túlságosan nagy logika ahhoz, hogy belássuk a rengeteg adat bizony vonzó lehet a bűnözők számára.
Könyvtári felhő -- Körülbelül egy éve olvastam a TMT-ben Kokas Károly és Sennyey Pongrácz írását a Könyvtárak a hálózatban címmel. Ebben a szerzők felvetik, hogy a hálózat jövőjét a felhő jelentheti. Szó esett arról is, hogy több információs szolgáltatás is a felhőbe kerülhet és gyakorlatilag itt kerül a képbe a könyvtár. A könyvtári felhő alapú rendszerek előnyeit több módon is lehet kamatoztatni, az egyszerű megoldásoktól kezdve egészen a mobil applikációkig mindent számba vehetünk. A digitális adattárak, valamint a bibliográfiai adatbázisok rendelkeznek akkor potenciállal, hogy elkezdődjön/folytatódjon a könyvtári rendszerek reformja. Érdemes elolvasni Marshall Breeding jövendölését (Computers in Libraries, 2011.szeptember) a könyvtári rendszerek következő generációjáról, mely felhő alapú lenne. Breeding már nem is könyvtári rendszerről ír, hanem könyvtári szolgáltató platformról.