A cikk szerzői egy évig tartó, együttműködésen alapuló csoportos tanulási programot indítottak a University of Kansas Libraries munkatársai számára. Az első lökést egy 40 ezer e-könyvet tartalmazó csomag és a BrowZine nevű, folyóiratokat mobil eszközön kezelő program beszerzése adta.
A tabletek legnagyobb előnyének a hordozhatóság bizonyult, mely lehetővé tette például, hogy a kollégák leveleiket munkahelyen kívülről is láthassák, könnyen jegyzetelhessenek, tutoriálokat, webináriumokat és egyéb munkavideókat nézhessenek. Nagyon jól bevált kutatási és konzultációs célokra is. Lehetővé tette a tájékoztatást a referensz pulttól elszakadva is, viszont sok tartalomban nem lehetett olyan jól keresni vele, mint számítógépen. Nem volt ideális akkor sem, mikor nagy képernyőre vagy több alkalmazás egyszerre történő használatára volt szükség. Számos egyéb problémát is tapasztaltak, például a hivatali és személyes adatok összekeveredését, a könyvtári hálózatra való csatlakozás megoldatlanságát. A válaszok 60%-a szerint a munkaköri feladatok ellátását nem javította a tablethasználat. A többség véleménye szerint a tablet jó kiegészítője, de nem kiváltója a személyi számítógépnek.
A kísérletet két szempontból mégis mindenki nagyon hasznosnak ítélte: a tabletek segítségével megismerték a diákok által gyakran használt technológiát, és így magabiztosabban tudtak segíteni nekik. Ezenkívül élvezték a más osztályokon dolgozó kollégákkal való együttműködést. Utóbbi elősegítette a különböző egységekben folyó munka kölcsönös megismerését, és bátorította az osztályok közötti további kommunikációt is. A csoportos együttműködés tehát valóban jó és támogató tanulási környezetnek bizonyult.
A végső konklúzió mégis az, hogy a szintén hordozható laptop jobban megfelel a legtöbb könyvtári munkához. Talán a jövőbeli technológiai fejlesztések és a hibrid gépek olcsóbbá válása fogja megváltoztatni ezt a véleményt. (iPadek és androidos tabletek: csodagyógyszer vagy placebo a felsőoktatási könyvtárosok számára?; ref.: Fazokas Eszter)