Az IFLA mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó stratégiai munkaanyaga link gondolkodási keretet ad a könyvtáraknak: kérdések és szempontok mentén segíti, hogyan alakítsanak ki saját MI-stratégiát és döntéseket.
Az MI-t a dokumentum olyan technológiák összességeként írja le, amelyek emberi intelligenciát utánzó feladatokat végeznek (tanulás, nyelvhasználat, döntéshozás). A könyvtárak számára különösen fontos a "leíró MI", amely gyűjtemények feltárását, kereshetőségét és hozzáférhetőségét javítja (pl. automatizált metaadatolás, szöveg- és képfeldolgozás).
Az MI ugyanakkor több könyvtári szolgáltatást is átalakít:
- információkeresés: a chatbot-válaszok kiválthatják a hagyományos keresést
- hiteles tájékoztatás: a MI hallucinációi, forráshiányos válaszai gyengíthetik a megbízhatóságot
- tájékoztatási szolgáltatások: automatizált ügyfélszolgálat (chatbotok) részben kiválthatják a könyvtáros szerepét
- tartalomhasználat: szerzői jogi kérdések, adathasználat átláthatatlansága
- társadalmi szerep: dezinformáció, torzítások, egyenlőtlenségek erősödése

A dokumentum szerint az MI hatása "széles és mély": érinti a metaadat-kezelést, keresőrendszereket, kutatástámogatást, marketinget, felhasználói szolgáltatásokat és a döntéstámogatást is.
Az IFLA stratégiai iránymutatása három fő irányt emel ki:
1. Felelős MI-alkalmazás: etikus, átlátható és magyarázható rendszerek fejlesztése, különösen a gyűjtemények feldolgozásában
2. Adatkompetenciák erősítése: a könyvtárosok szerepe az adatok kezelésében, minőségének biztosításában és jogszerű felhasználásában
3. MI-műveltség fejlesztése: a felhasználók képzése az MI kritikus használatára, az információs és digitális írástudás kiterjesztéseként

A dokumentum szerint a könyvtárak kulcsszerepet játszhatnak az MI etikus, inkluzív és tudásalapú alkalmazásában, miközben aktívan reagálniuk kell a gyors technológiai változásokra. (ref.: ChatGPT, HL)