Múlt heti számunkban már idéztük a 2006/9-es TMT-ből Bartos Éva cikkét. Most egy más szempontból kerül terítékre: 'Mindenfajta képzés sikerének záloga, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő tankönyvek, oktatási segédletek tára, a korszerű és hozzáférhető nyomtatott és elektronikus szakirodalom. Az utóbbi években jelent meg a szakma új 'Sallai Sebestyénje', az ötkötetes 'Könyvtárosok kézikönyve' Horváth Tibor és Papp István szerkesztésében, amely hosszabb időszakra érvényes szakmai tudást összegez. A Könyvtári Intézet főként az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzést és a továbbképzést kívánja elősegíteni a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrehozott sorozataival (Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés füzetei, Továbbképzés felsőfokon, EuroTéka, Példatárak és feladatgyűjtemények).' 'A technikai, technológiai változásoknak az a természetük, hogy gyorsak, türelmetlenek, agresszívak (főként a számítástechnikai, elektronikai, információtechnológiai területeken). Nem tudják és nem is akarják megvárni, amíg egy felsőoktatási mechanizmus a maga nehézkes, 'lomha' módján átállítja magát az új követelményeknek való megfelelésre. Noha minden alapképzésnek az a törekvése, hogy az adott időszakban hozzáférhető legkorszerűbb ismeretekkel készítse fel növendékeit, a tudás elavulási idejének hihetetlen rövidülése miatt ez napjainkra kétségbeesett versenyfutássá alakulhat. Nem feltétlenül vigasztal bennünket, de ez a jelenség minden szakterületre, szakmára egyformán érvényes.' -- Nem véletlenül mond egymásnak némileg ellent a két cikkbeli idézet. A lassan (átlagban :-) öt éve megjelent Könyvtárosok kézikönyve -- noha igyekezett összegyűjteni a szakma alfáját és omegáját -- a konkurensekkel egyre telítettebb információs szakmában nyilván gyorsan avuló forrás. E kijelentés semmit nem von le a szerkesztők érdemeiből, és az elavulás az általam írt három fejezetre éppenúgy vonatkozik. A problémám az, hogy magyar nyelven nincsen trónkövetelője. Még elektronikus linktár vagy bibliográfia sem, ami pedig felettébb kívánatos volna. Ha valaki bogarássza a szakma nemzetközi sajtóját, blogjait, aligha kell ezt sokat bizonygatni. Pedig egy a tudásgazdálkodásban magát pozícionálni kívánó szakmától ez elárható lenne. A baj azonban túlmutat a képzés kérdéskörén; gyakori, hogy a szakmai hierarchia csúcsán lévők is 10-15 évvel ezelőtti szempontok szerint hoznak döntéseket -- legalábbis a könyvtári menedzsment terén (vö.: ODR, könyvtári stratégia, marketing-akciók stb.).