A Google tevékenykedését nyomon követő szakértők sokszor megjósolták, hogy a cég előbb-utóbb teljes értékű médiavállalattá növi ki magát. Ez mindeddig nem történt meg, és valószínűleg nem is fog, de nem azért, mert a Google-nek nincsenek ambíciói. Épp ellenkezőleg, a példátlanul ambiciózus Google-nek a hagyományos értelemben vett média egész egyszerűen kispálya. Mi abban a poén, hogy emberekkel pénzért cikkeket, fotókat, filmeket készíttetünk? Az emberek -- pénzért vagy ingyen -- amúgy is készítenek cikkeket, fotókat, filmeket, ezt kell mind ügyes algoritmusok segítségével, innovatív úton összegyűjteni, tárolni, feldolgozni, tálalni, és akkor jöhetnek a hirdetők. Így válik minden médiacég akaratlanul is a Google-birodalom részévé. Épp ez történik most; a Google-nél ott van minden, ami a neten megjelenik -- elvben azért, mert technikailag indexelni kell az összes tartalmat ahhoz, hogy a keresés jól működjön. Gyakorlatilag ez annyit tesz, hogy ami az utóbbi időben megjelent online, az a Google-nek megvan, még ha az eredeti szájtról rég el is tűnt. A Google-könyvtár méretéről a cég nem mond konkrétumot, de az IT-költségekből kis ügyeskedéssel ki lehet számolni, hogy az adatok tárolásával és a kérések kiszolgálásával világszerte most úgy egymillió szerver foglalkozik. A Google egyes becslések szerint évi 400 000 új szervert állít hadrendbe, miközben az egyik legnagyobb szervergyártó, az IBM éves kapacitása mindössze 300 000 szerver. Amerikában a Google szervereit gyakorlatilag a cég saját vízierőműve hajtja. Ilyen az, amikor vérszemet kap a szorgalmas könyvtáros. - F: szept. 15.