Olvasónk küldte: - Bő egy éve kapott 20%-os béremelést a szakma. Ezen páran vidéken problémáztunk, hogy kevés, ugyanis a minimálbér is pont ennyivel nőtt. Az "emelésben" az volt a csalafintaság, hogy erre külön kellett pályázni a minisztériumnál, egy évre. Ami ugyebár most járt le, december 31-én. És van olyan önkormányzat, amely fenntartóként azért nem tudja 2023-ra finanszírozni a 20%-ot, mert az összeg nem épült bele a bértömegbe. Vagyis azok a könyvtárosok, akik a garantált bérminimumot kapták, ezután is csak maximum annyit kaphatnak. Akik viszont felette kaptak (mert futotta a 20%-ból), most nemcsak reálbércsökkenést éreznének, hanem valódi bércsökkenést. Én pl. 307.000 Ft-ot kaptam eddig, most pedig 296.400 Ft-ot (azaz a garantált bérminimumot). De talán megkapom az eddigit. Meglátjuk.

Viszont bárhogy is nézem, mindenképpen reálbér-csökkenés van a közművelődésben. Ami azért érződhet sokkal súlyosabbnak, mert az e fizetési tartományba tartozó embereket a durvábban dráguló élelmiszerek ára érinti érzékenyebben. Ami akár elvándorlást is erősíthet - a konvertálható tudással rendelkező könyvtárosok esetében. Működik továbbá a klasszikus kizsákmányoló gyakorlat, amely viszonylag sok pedagógust érint: jól kereső férj mellett a feleség munkahelye egyfajta hobbi, zsebpénz.

Mivel KJT helyett bértömeg alapú gazdálkodás van, új a helyzet. Pl.: a bércsökkenés elkerülhető, de kevesebb dolgozóval. Ami kisvárosi könyvtárunkban a évhez képest két fővel csökkent a létszám. Egy nyugdíj, plusz egy kilépő. A bértömeg lehetővé teszi a dolgozók fizetésének emelését is - ha nem jön új munkatárs. További lehetőségek az átszervezés, összevonás, automatizálás, elbocsátás stb., melyek megteremtik a fenntartó bér értékének megtartását. Viszont ezek a szolgáltatások minőségére is hatással lehetnek - írta a KIT egyik olvasója.

- Kapcsolódó: Szép csendben a dolgozók kárára módosíttatta a kormány a munka törvénykönyvét link