15 éve közöltünk a KIT-ben link utoljára presztízs-rangsort; a Szonda Ipsos alapján. Az akkori, 2005-ben közreadott adatok - néhány összehasonlítási lehetőséggel:
- 78% bíró [1996-ban és 2002-ben 73]
- 75% orvos, ügyvéd, ügyész
- 74% bankár
- 69% minisztériumi és közigazgatási dolgozó
- 62% tanár
- 60% politikus
- 57% katonatiszt
- 55% óvónő [1996-ban 52, 2002-ben 59])
- 52% rendőr
- 46% könyvtáros [1996-ban 47, 2002-ben 53]).
A napokban, 2016-os felmérés alapján közreadott KSH-adatok más módszertannal készültek, a legmagasabb presztízsű szakma 1-est, a legalacsonyabb 15-ös számértéket kapott. A válaszadók sorba rendezték a foglalkozásokat aszerint is, hogy meglátásuk szerint az adott foglalkozással mennyit lehet keresni, mekkora hatalom, befolyás jár vele, mennyit kell tanulni érte, mennyire hasznos a társadalom számára, az adott foglalkozás mennyire vonzó vagy divatos manapság. Itt is előbb vannak a magasabb presztízsű szakmák. Szemezgetve a táblázatból:
- 3,39 bíró
- 3,53 körzeti orvos
- 4.03 ügyvéd
- 5,16 középiskolai magyartanár
- 5,54 informatikus
- 5,89 egyházi vezető
- 6,06 katonatiszt
- 6,11 általános iskolai tanító
- 6,37 politikus
- 7,02 rendőr
- 7,04 pap
- 7,28 óvónő
- 8,48 könyvtáros
- 8,45 víz- és gázszerelő
- 9,74 kozmetikus
- 10,44 dajka.
Ha tehát a fentebb megadott 2005-ös adataikat nézzük, a könyvtárosok helyzetén nem tudtunk változtatni - amire érdemes a szakmai beszámolók, szlogenek, netán a sikerjelentések megfogalmazásakor is gondolni. Pl.: "a könyvtár az információs társadalom alapintézménye". Fontos: az itt közölt adatok az imázs mutatói (hogyan látnak bennünket). Bár nem azonosak, de kisebb-nagyobb mértékben kapcsolatban vannak az önimázzsal (amit mi gondolunk ténylegesen magunkról), az arculattal (amit mi mutatunk magunkról) és a valósággal (ami ténylegesen igaz). (MG)