A közkönyvtárak mint kulturális csomópontok képesek arra, hogy egybefogják a közösségeket és megváltoztassák az emberek életét: olyan élettel teli, befogadó és megbízható helyeket jelentenek, ahol az emberek találkozhatnak, hozzáférhetnek a kulturális forrásokhoz és dokumentumokhoz, megoszthatják azokat egymással, és újakat is létrehozhatnak. A közkönyvtárak révén a kultúra a mindennapi élet részévé válhat az egyes közösségeken belül és azok között, azáltal, hogy teret adnak az együttműködésnek, a kreativitásnak, az interakciónak és a szellemi gazdagodásnak.
Az Egyesült Királyságban kulturális szakadék jelenlétét mutatták ki, továbbá azt, hogy a különböző szempontokból hátrányos helyzetű egyének és közösségek nagy valószínűséggel a legkevésbé vesznek részt kulturális tevékenységekben. Felismerték, hogy a kulturális tőke - melynek fogalmát Pierre Bourdieu vezette be - alacsony szintje sokféleképpen korlátozhatja a kulturális részvételt, és hogy a közkönyvtárak fontos szerepet játszhatnak a tanulás és a fejlődés támogatásában és elősegítésében.
A cikk a kulturális tőke és a kulturális szakadék ritkán tárgyalt kérdéseit, továbbá a közkönyvtárak szerepét elméleti megközelítésben, bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal ellátva tárgyalja. Brit, európai és amerikai közkönyvtárak jó gyakorlatait példaként elemezve (a könyvtár mint hely és mint tér, kulturális csomópont, placemaking stb.) ahhoz kíván hozzájárulni, hogy megértsük a közkönyvtáraknak azt a társadalmi-kulturális szerepét, amely ösztönzi a kulturális fogyasztást, a részvételt és az elkötelezettséget a hátrányos helyzetű közösségekben és településeken.
Noha a kulturális tőke fogalmát a könyvtár- és információtudomány csak korlátozottan használja, létrehozása és fejlesztése összhangban van a közkönyvtárak hagyományos céljaival és gyakorlatával. Azoknak a kulturális rendezvényeknek, melyeket a közkönyvtárak kínálnak, ilyen értelemben nem kiegészítő funkcióval kell bírniuk a gyűjtemény mellett, hanem prioritásként kell tekinteni rájuk; a cél nem elsősorban a puszta hozzáférés biztosítása az információforrásokhoz, hanem az, hogy létrejöjjön a kultúrával való találkozás, és az a mindennapok részévé és erőforrássá váljon. (A közkönyvtárak mint kulturális csomópontok a hátrányos helyzetű közösségekben: a kulturális kompetenciák és kapcsolatok fejlesztése és ösztönzése; ref.: Hegyközi I.)