A könyvtárak gyakran jelen vannak a Facebookon, Instagramon, Twitteren, bár ez nincs mindig értékeikkel összhangban. Úgy, mint a felhasználók biztonsága vagy az objektív tartalmak. A közösségi média hatása vegyes. Segít kapcsolatot teremteni az emberek közt. Azonban a felhasználók az adataikkal fizetnek, hirdetési bevételt generálnak a szolgáltatónak. Másrészt pedig sok hamis vagy kontextusból kiragadott félinformáció terjed az oldalakon.
A negatív hatások mellett mégis érdemes közösségi média stratégiát kialakítani a könyvtáraknak. Így több látogatót lehet bevonzani. De figyelni kell, hogy az irányítás mindig a közösségi oldalról a könyvtári forrásokhoz történjen, és nem pedig fordítva. Sok könyvtár meglepően hangsúlyosan hirdeti közösségi oldalait a saját weboldalán. Ezzel néhány plusz követőért cserébe azt éri el, hogy a felhasználók elhagyják a saját oldalát. Ez az irány inkább kontraproduktív az Info Today szerint. Érdemes inkább a közösségi oldalak követőbázisát organikusan, az ott jelenlévő felhasználókkkal építeni.
Tehát mit érdemes tenni és mit nem?
- Használjuk ki a közösségi médiát, hogy felhasználóit összekössük a virtuális és az offline könyvtári szolgáltatásokkal.
- Ne irányítsuk át a felhasználókat a saját weboldalunkról, tartalmunkról és szolgáltatásunkról a közösségi médiára.
- Vegyük figyelembe az adatbiztonságot, mikor kialakítjuk közösségi média stratégiánkat.
- Építsünk ki tűzfalat, bizonyosodjunk meg, hogy a felhasználóink szokásairól szóló adatok nem jutnak el a közösségi média oldalakhoz, nem használhatja fel azokat senki kereskedelmi célokra.
- A keresőoptimalizásnál a fókuszt a saját weboldalunkra állítsuk és ne a közösségimédia-oldalainkra.
- Mérjük, hogy mennyi plusz felhasználói aktivitásunk származik a közösségimédia-oldalak segítségével. (ref.: Habók Lilla)