A pszichológia is alakul a társadalom változásaival. A kritikai pszichológia az egyéni fókusz mellett a társadalmi összefüggéseket vizsgálja. Ha egy pszichológus például eredményt ér el egy páciensével, aki társadalmi hatások miatt szenvedett el traumát, és kezelés után visszaküldi ugyanabba a társadalmi közegbe, a folyamat reménytelennek tűnik. Ezért merül fel a kérdés: hogyan magyarázhatók, és kezelhetők-e a társadalmi problémák a pszichológia eszközeivel? Vö.: link . A pszichológiában tehát megváltozik a keretrendszer: személy helyett társadalmi hatásokat is saját tárgyává tesz.

Ugyanilyen megközelítéssel merül fel egyre gyakrabban például a kritikai pedagógia, vagy kritikai közgazdaságtan fogalma is. No de van-e értelme, hasznos tárgya pl. a kritikai könyvtárosságnak is? És ha igen, mi lenne az?

Czupi Gyula a KIT-klubban: A könyvtárban is gondolkodhatunk úgy, hogy nemcsak alkalmazkodunk, hanem alakítjuk is a környezetet. [Ehhez nyilván előbb meg kellene határoznunk magunkat, a missziónkat és a vízióinkat.] Takács Dániel ilyen eredményes kísérletnek látja pl. a Robin Hood projektet a New York-i iskolákban (ld.: link és link ). Mindez gyakorlatilag a "könyvtáros és társadalom" téma gyakorlati alkalmazása.

Ennek alapján a kritikai könyvtárosság művelése alkalmas lehet a könyvtár(osok) funkcióinak társadalomba integrálására, nélkülözhetetlenné tételére, ami - siker esetén - meghozhatja a reszketve vágyott nagyobb társadalmi elismertséget. (MG)