A teljes lakosságon belül pedig 3 százalékra rúg a járványtagadók tábora. Az alap- és felsőfokú végzettségűek mindössze 2-2 százaléka nem hisz a koronavírus-pandémiában, de a középfokú iskolázottságúaknál már 5 százalék szkeptikus.
Ennél is érdekesebb, hogy Budapesten belül szinte nincsenek járványtagadók, a megyeszékhelyeken hozzák az országos átlag 3 százalékot, de a városokban 1 százaléknyi az arányuk csak. Vidéken a községekben viszont kiugróan sokan nem hiszik el a betegség tömeges terjedését: 7 százalék mondja azt, hogy nincs járvány.
Azért is érdemes ezt a tábort kiemelni, mert orvosi szakemberek, hatóságok, de egyszerű emberek is arra panaszkodtak, hogy az első hullámhoz képest most tömegével találkoznak szkeptikusok kommentjeivel, amelyek nem egyszer az összeesküvés-elméletekbe hajlanak.
Ezt a benyomást most a kutatás nem igazolja vissza, de az viszont látszik, hogy - a KSH adatai szerint - 8,06 millió, a 18. életévét betöltött magyar közül mintegy 250 ezer ember nem hisz a betegségben. A közvélemény-kutatások természete miatt az önmagát a véleményével kisebbségben érzők hajlamosak vagy nem válaszolni, vagy a többségi vélemények ernyője alá behúzódni. Számukra most a kérdésfelvetés és a válaszlehetőségek alapján menekülőutat adott az, hogy "Megfelelőnek" nevezhették a kormányzati lépéseket, hiszen ennél többet ők nem akarnak. De az is, hogy nem megfelelő, hiszen semmilyen intézkedést nem akarnak. Mindenesetre 3 százalék fel is vállalja azt a veszélyes és káros véleményt, hogy szerinte nincs járvány.
De 250 ezer fő a teljes társadalmon belül is sok, összehasonlításképpen a 2014-es parlamenti választáson elért 5,47 százalékos eredményéhez az LMP 268 ezer szavazatot kapott. A legnagyobb, magát vírusrealistaként leíró közösség, a "Normális élethez ragaszkodók" Facebook-csoportja valamivel több mint 100 ezer tagot tömörített, mielőtt törölték, tehát így nézve 40-50 százalékban elérték egymást a hasonlóan gondolkodók, még ha a szakemberek, orvosok szerint teljesen tévesek és károsak is a nézeteik.