A Világgazdasági Fórum tagjainak figyelmét felhívták arra, hogy a zene körülöttünk van, természetesnek vesszük, hogy rendelkezésre áll, de a forrás nem kiapadhatatlan. Ha nem tanítják, ha nem fektetnek be ebbe a területbe, ha nem támogatják, és nem átgondoltan, zenei fókusszal terveznek a városvezetők, akár el is tűnhet a mindennapokból.
A zene minden életkorban pozitív hatással van az emberre. A zene kognitív, szervezési és vezetési készségeket igényel, a mások elé kiállás, a szereplés, az eredmény megmutatása alapvető követelmény. Kutatás bizonyítja, hogy aki koncertre jár, akár évekkel meghosszabbíthatja az életét, a zenehallgatás a demenciát és az egyedüllétet is enyhíti. A zene csökkentheti az előítéleteket is. Ezek a különálló kezdeményezések azonban egy-egy problémára koncentrálnak, ahelyett, hogy a közösségi összetartás és a gazdasági növekedés stratégiai fontosságú központi elemének tekintenék.
Vannak pozitív példák, olyan városok, ahol zenei stratégiát dolgoztak ki, ahol a zenét holisztikusan tekintik, beleértve a közösségekre és a gazdaságra gyakorolt hatást. Franciaországban épp a Nemzeti Zenei Központ felállításán dolgoznak, ahol az ország egyes régióit vizsgálják ebből a különleges szempontból. Londonban a városfejlesztés irányai változtak meg, a kulturális infrastruktúra fejlesztése vált prioritássá.
Az Egyesült Államokban kéttucatnyi város vesz részt zenei urbanizációs programban. Nashville és Austin már régóta zenei stratégiában gondolkodik, New Orleans új kezdeményezése a város zenészei által létrehozott intellektuális vagyon kezelésére jött létre, Indianában a helyi muzsikusok brandjeinek építését, turizmust és befektetéseket fejlesztő stratégiát fogadtak el, New Yorkban a női zenészek támogatása került középpontba.