Használóismeret... Ahhoz, hogy szolgáltatásközpontúból használóközpontóvá válhasson a könyvtár, alapos ismernie kell a használók kimondott és kimondatlan igényeit, vágyait, helyzetét. A meglévő használókét, a lehetséges használókét és az országos trendeket is. Nem kis feladat, ezért sajnos ritkán is történik meg; szomorú következményei pedig láthatóak link . Ebben az ismeretszerzésben egy adalék a Kovách Imre szociológus által 2015 óta vezetett kutatás. 5000 fő megkérdezésével zajlott, a magyar társadalom integrációs mechanizmusait megrajzolni kívánó kétkötetes munka: Integráció, egyenlőtlenség. Itt nézzük meg a könyvtárhasználatban nagyon esélyes "polgár" jellemzőit. (MG)

Ki a polgár? A kutatók több tényezőből gyúrták össze az általuk bevezetett polgárosodás-indexet. Helyet kapott ebben a vállalkozási és a gazdasági mentalitás, a polgári individualizáció, az állampolgárrá válás és az autonómia, az életmód és mentalitás is. Kováchék szerint a polgár egy egzisztenciálisan és gondolkodásában is magabíró és a polgártársaival szolidáris személy. A különböző kérdésekkel mért indexük alapján a következő, nem túl rózsás kép rajzolódik ki a magyar társadalomról. A diplomások körében természetesen több polgárt találunk, de nem minden polgár diplomás, és ugyanígy, a fővárosban van a legtöbb polgár, de a polgárok nagy része a fővároson kívül él Kováchék szerint.
A kutatók legszomorúbb megállapítása, hogy az ő mércéjük szerint a társadalom egyharmada esélytelen a polgárosodásra. Egy másik harmadnak kicsit jobbak a kilátásai, az ő kiemelkedési vágyuk, polgárosodásra való igényük elég egyértelműen kimutatható annak ellenére is, hogy komoly akadályokba ütköznek. Ezzel párhuzamosan viszont a diplomás munkát végzők jelentős része csúszik le, válik egyre kevésbé polgárrá - gondoljunk csak a tanárokra, diplomás egészségügyi, igazságügyi, kormányzati alkalmazottakra. Ők korábban a polgárosodó rétegek alapját adták, de ma már egyre lejjebb helyezkednek el ezen a skálán.