A "makerspace" (egyre gyakrabban így egybe írva) maga olyan területet jelent, például egy könyvtárban, ahol az emberek azért gyűlnek össze, hogy létrehozzanak, alkossanak valamit. Megosztják ötleteiket, tudásukat, eszközeiket, s gyakran együtt dolgoznak egy-egy projekten. A makerspace a közösségi tanulás, az együttműködés, az együttgondolkodás, az alkotás helye. Tulajdonképpen ennek számít tehát minden olyan (hagyományos) könyvtári terület, sarok, program is, ahol/amikor kézműveskedünk, alkotunk, együtt dolgozunk.
Könyvtári jelenlétének újdonsága lényegében abban áll, hogy a könyvtárak felismerték a közös munka, alkotás erejét és fontosságát, elkezdtek a makerspace-re könyvtári funkcióként tekinteni, s szolgáltatásként kínálják azt a közösség, a felhasználók számára.
Ebben tulajdonképpen annak a megerősítését érhetjük tetten, hogy a könyvtár ma már nem pusztán az információ fogyasztás helye, hanem a kreativitás helye; a felhasználók nem csupán (információ) fogyasztók, hanem kreátorok: az információt újabb tartalmak létrehozására és saját kreativitásuk kifejezésére használják fel.
A makerspace mint könyvtári szolgáltatás szoros kapcsolatban áll az iskolán kívüli oktatás minden formájával, az informális tanulással, a korai írás/olvasás fejlesztéssel, a digitális kompetencia fejlesztéssel, de az élethosszig tartó tanulás és a közösségépítés könyvtári feladataival is. Segíti a könyvtár integrációs funkcióját, a különböző társadalmi (gyakran hátrányos helyzetű) csoportok és együttműködésük támogatását, életminőségének javítását, versenyképességét és akár munkaerő-piaci lehetőségeit is (új szakma irányába is elmozdulhatnak).