Németországban gyakran hallani, hogy a könyvtárak nem rendelkeznek forrásokkal és nincs olyan know-how, amely sikeresen tervezne és megvalósítana márkanév-marketingstratégiákat. Ezenkívül a támogató szervezettől való függőség gyakran olyan akadály, amely gátolja a könyvtár márkanévként való érvényesülését. A cikk szerzője próbálja az olvasók érdeklődését és e téma iránti érzékenységét felkelteni, és bebizonyítani, hogy a könyvtárat viszonylag kevés erőfeszítéssel és kreativitás iránti érzékenységgel márkanév szereppel ruházhatjuk fel. Az embereket, termékeket és szolgáltatásokat gyakran a környezet szereplői látják el címkékkel és skatulyázzák be. Ha egy névhez bizonyos jellemzők és szolgáltatások társulnak, márkanév lesz belőle.
Ugyanez érvényes a könyvtárakra is. A használók és a potenciális használók, politikusok és potenciális szponzorok, adományozók és más csoportok a könyvtárhoz bizonyos fogalmakat és képeket kapcsolnak. Sok esetben ezek meglehetősen zavarosak, nem felelnek meg a tényeknek és a könyvtár saját magáról alkotott képének. A könyvtár innovatív szolgáltató központtá való átalakítása nemigen ismert a széles nagyközönség körében. A Könyvtár 2.0-val (Library 2.0) kifejezett paradigmaváltás, amely most a szakmán belül élénk vitát váltott ki, izgalmas jövőt ígér. A könyvtár márkanévként való megismertetésének alapvető feltétele a használói elégedettség, és ezzel párhuzamosan a könyvtári szolgáltatások állandóan magas színvonala. A márkanév másik célja az előtérbe kerülés, azaz a figyelem felkeltése a könyvtárak és szolgáltatásaik iránt.
Márkanév lehet az egész könyvtár, más könyvtárakkal közösen kialakított könyvtári szolgáltatás, könyvtári hálózat vagy könyvtári egyesület. - F: Hogyan alkossunk márkanevet a könyvtárnak / [sajnos csak] Autoref.