Az elmúlt években egyre többen és egyre többet foglalkoznak az egészséges, hosszú élettel, az úgynevezett longevityvel és azzal, hogy hogyan függ össze a születési osztályhelyzet a foglalkozástípussal és a munkabérrel.
Ugyanilyen izgalmas kérdés, hogy miként kapcsolódik az osztályhelyzet által nagyban meghatározott foglalkozás a várható élettartamhoz, vagyis léteznek-e olyan szakmák, amelyeket képviselők tovább élnek, illetve korábban halnak, mint a többiek.

A kutatások alapvetően öt tényezőt vesznek figyelembe:
1. Amire talán a legtöbben gondolnak: a mozgás. A mozgásszegény munkák nem tesznek jót a testnek, így rombolhatják az egészséget.
2. Jelentős faktor a stressz is.
3. Bizonyos munkák veszélyesek vagy egészségtelenek: Az ipari alpinisták vagy a veszélyes vegyi anyagokkal dolgozók több kockázatnak vannak kitéve, mint a biokertészek.
4. A szociális kapcsolatok gazdagsága vagy hiánya is erősen összefügg a várható élettartammal, és részben ez is a foglalkozás típusán múlik: egy lelkész jellemzően több és mélyebb emberi kapcsolatot ápol, mint egy biztonsági őr.
5. Amire viszont talán a legkevesebben gondolhatnak: a várható élettartam erősen korrelál azzal is, hogy mennyi autonómiája van valakinek a munkájában.

Az oktatásban és könyvtárban dolgozók az átlaghoz képest mérsékelten többet, 1,25 évvel többet élnek egy 2025-ös amerikai tanulmány szerint (a diagramot ld. a forráslinken).