A világban számos izgalmas, rugalmas, hatékony könyvtári tér látható. Bár a '80-as években tervezett, a '90-es években átadott épület díjakat is kapott, kérdés, hogy a kecskemétiek igényelnek-e ilyen tereket (van-e összehasonlítási alapjuk egyáltalán), a fenntartó számára mennyire kívánatos szempont a hatékonyság, a munkatársaknak pedig a rugalmas munkaszervezés? (MG)

Harminc évvel ezelőtt, 1996. augusztus 16-án adták át a kecskeméti Katona József Könyvtár új épületét. A mai ünnepségen a Piaristák terén felépült kultúrpalotát ünnepelték az intézmény dolgozói, a társintézmények, partnerek és az olvasók. Köszöntőt mondott a jelenlegi igazgató, Bujdosóné dr. Dani Erzsébet is, akit az épület mai használhatóságáról és az esetleges változtatásokról kérdeztünk. Az igazgatónő látja az újabb 30 év lehetőségét az épületben, komolyabb átalakítások nélkül is.

- Többször átalakítottuk már a tereinket. Próbáltunk átlátható, gondolkodást is segítő terekben gondolkodni, de megint át kell gondolnunk. A helyigény, az egy olyan dolog, nem tudjuk tágítani a falakat, de azt hiszem, hogy valahogy konstruktívan megpróbáljuk megoldani. Igen, látok benne nem csak 30 évet, hanem sok-sok évet - nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Bujdosóné dr. Dani Erzsébet a Katona József Könyvtár igazgatója.

A köszöntőket követően az ünnepség résztvevői meghallgatták Bene-Kovács Márta könyvtárszakmai főosztályvezetőt, aki az olvasókért végzett munkáról tartott összefoglalót. Virág Barnabás igazgatóhelyettes a kultúra, közösség, kapcsolódás hármasságát érzékeltette az intézmény életében. Katona Tibor, a tájékoztatási osztály vezetője az értékmegőrzés és a digitális térhódítás helyi eredményeit ismertette. Végül Táguló perspektíva széleskörű szakmai együttműködések címmel Bujdosóné dr. Dani Erzsébet igazgató vázolta fel a könyvtár közeljövőben esedékes feladatait. A program végén a Katona József Könyvtár kórusa énekelt Virág Barnabás vezényletével.