Egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya, nem csökken a digitális szakadék. Többek között ezek a megdöbbentő adatok láttak napvilágot az Információs Társadalom Szakmai Napok 2004. című rendezvény keretében november 23-án elhangzott előadásokon, melyeken a World Internet Project 2004-es felmérésének hazai eredményeit ismertették.
A World Internet Project hazai kiadása igazán jó időben, 2001-ben indult, amikor az internet csak kevesek kiváltsága volt: a magyar lakosságnak ekkoriban csupán 17 százaléka használta a világhálót. Azóta bízunk abban, és reméljük évről évre, hogy valamelyik adatfelvétel után majd egyszer csak meredek felívelésről, minőségi ugrásról, fordulópontról számolhatunk be. Ebben a várakozásban azonban újra és újra, így ebben az évben is csalódni kellett. A tavalyi 25% után 2004-ben a lakosság 29 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokta-e használni az internetet. Ez lassú, ám biztos fejlődést jelent, de semmiképp sem áttörést. Még inkább elgondolkoztató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, miszerint az otthoni számítógépek terjedésének üteme lassul: egy év leforgása alatt lényegében változatlan maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya (32 %). A WIP-kutatás eddigi talán legfontosabb eredménye, hogy az internethasználat terjedését gátló tényezők között, már a kezdet kezdetén felhívta a figyelmet a materiális, anyagi jellegű okok mellett a kulturális, tudati sajátosságokra. A világhálót nem használók csoportjában az évek folyamán egyre csökkent azok aránya, akik az túl drágának tartották internetet, ám radikálisan, és meglepő módon nőtt azoké, akik azért nem használják a világhálót, mert ez a lehetőség nem érdekli őket, vagy úgy vélik, hogy nincs szükségük az internetre. Ez a tendencia idén is folytatódott és ezek az érvek immár a legfontosabbakká léptek elő.
Egy másik, a kutatásból jól kivehető, egyre erősödő tendencia a digitális két Magyarország modellje. A kifejezés arra a tapasztalatra utal, hogy az életkor és az iskolai végzettség mentén nemzetközi összehasonlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátong a társadalom két része között. (Magyarázatként az iskolai internet-elérést biztosító Sulinet-program említhető: míg a Sulinet-generációban, vagyis a 25 évesek, vagy annál fiatalabbak közt 70% az internethasználók aránya, addig az idősebb generációkban csupán 20% internetezik. Fontos megemlíteni, hogy különösen alacsony a használók aránya a 60 évesnél idősebbek körében: csupán 2%.) A digitális szakadék nagyságrendje Magyarországon az adatok tanúsága szerint ráadásul az elmúlt egy esztendőben lényegében nem változott.