A címben feltett válaszra több szempont is felhozható.
- Másfél évnyi munka - egy pozícióban - olyan szintre juttatja el az ember, ahol a tanulás, adaptációs képesség minimálissá válik.
- Az életmű-díj az eltöltött időnek és nem a munka minőségének szól - hangzik cinikusan
- Akkor tud az ember igazán értéket előállítani, ha az ügyfél illetve a szolgáltató helyzetét is kipróbálta.
- Elszigetelődik, marginalizálódik az a szakma, amelyből nem távoznak és nem jönnek más tapasztalatú munkatársak. Stb. (MG)
A HVG Trend mellékletének cikke szerint:
- Megszokás, rutin, biztonság, vagy az új kihívásban rejlő pluszhajtóerő? - szakmai útja során szinte mindenki találkozik e dilemmával, de egyre kevésbé van benne választási lehetőségünk. "Négy-öt évente lépj tovább, akkor is, ha sikeres vagy, ha megbecsülnek, ha jól érzed magad - tanácsolta apám még a rendszerváltás előtti időkben, amikor nem volt jellemző ez a hozzáállás. Nem hallgattam rá, több mint húsz éve vagyok a cégemnél. Megrekedtem, egyre kevésbé érzem az előnyeit, de már képtelen vagyok változtatni" - vallotta meg a HVG-nek egy középkorú értelmiségi. A mai világ viszont az édesapa mentalitását követeli meg és ismeri el - mondják a szakemberek. "A rendszeres változtatás nemcsak szakmai kihívást és motivációt jelent, hanem - tudósok által igazoltan - segít az agysejtek frissítésében is" - mondja Frankó Csuba Dea, a vezetőképző Spark Intézet vezetője.