A dolgozók félelme költségtényező is! Egy 1996-os kutatás szerint a félelem Németországban évi 91,5 milliárd euró kárt okoz. A költségek fajtái: 1. a dolgozók félelme miatt kieső munkaidő; 2. a félelem kiváltotta kiadások (pl. biztosítások vásárlása, tanácsadói díjak), 3. a félelem okozta alkohol- és gyógyszerfogyasztás, 4. fúrás, zaklatás (mobbing). A fenti összegből a kutatás akkor legalább 50 milliárd eurót elkerülhetetlennek tartott. Munkahelyi félelmek formái:
1. a munkahely elvesztése miatti aggódás (presztizsük, arculatuk elvesztése miatt, létfenntartási gondok miatt),
2. félelem hibaelkövetés miatt,
3. félelem a fúrástól, zaklatástól (az áldozat lelki terror miatt fél, a
tettes pedig saját gyengeségeit, félelmeit leplezi),
4. félelem minden újtól (főleg, ha az új főnökök, állandó átszervezések nem hoznak lényeges javulást),
5. félelem a bizonytalanságtól (pl. az 'átszervezés ' szó is válthat ki félelmet, ha nem ismerik ezek hátterét, tartalmát.)
Az innovációs készséget jelentősen vetheti vissza az aggodalom. Pl.: egy konszernnél azért nem tudtak bevezetni egy új terméket, mert senki sem merte vállalni a felelősséget. Arra hivatkoztak, hogy 'ha túl magasra emeled a fejedet, levágják' (vö.: kudarctól való félelem.) Egy másik vállalatnál a számítógépesítés során nem akarták megosztani a tudásukat a számítógépes szakemberek; ők az elbocsátástól rettegtek. Mindkét esetben a félelem megbénította a kreativitás, az innováció kibontakozását, ami jelentős költségtényezője a vállalatnak.