A vizsgálat a New Yorki Városi Egyetemhez tartozó Staten Island Főiskolában (City University of New York, College of Staten Island) folyt. ... A jeleket három csoportra osztották:
- irányjelzők (a különböző kiszolgáló egységekhez vezető utak),
- elvi (általános könyvtárhasználati) jelek,
- információk (új beszerzések, rendezvénynaptár stb.).
A vizsgálathoz egy online hallgatói kérdőívet is összeállítottak. Az elemzés nyolc olyan információs jelet érintett, amelyek az olvasók által gyakran keresett helyiségekre utaltak. Két hónap alatt 238 válasz érkezett (a felmérés nem reprezentatív). A kérdés az volt, hogy értik-e a jelrendszert, a feladat, hogy rangsorolják megnevezésük alapján a kitöltés közben nem látható jeleket. A válaszadók több mint 80%-a elsőéves volt, több mint 60%-a lány. Többségük hetente többször jár a könyvtárba, 39%-uk havonta egyszer. A legtöbben a kölcsönzés és a tájékoztatás jelét értették, legkevésbé ismerős a könyvtárközi kölcsönzés és a mikroformátumok jele volt. A használóbarát jelleg értékelésében a vezető helyen a nyomtatók, fénymásolók, a kölcsönzés és a tájékoztatás volt, a sort a csoportos kutatószoba, a könyvtárközi kölcsönzés és a mikroformátumok zárta. A magyarázat, hogy az elsőéveseknek a mikrofilm/mikrofilmlap fogalmak ismeretlenek, a könyvtárközi kölcsönzést csak a felsőbb évfolyamok veszik igénybe.
A jelek számát tekintve a legtöbb az ideiglenes információs csoportba tartozott, ezt követték az ideiglenes, majd az állandó elvi jelek. Az elvi jelek nagy része általában tiltás, a barátságos légkörhöz kevesebb is elég lenne; ellentmondásokat is főleg ezeknél a jeleknél találtak. (ref.: Látod a jeleket? A nyelv, a branding és a dizájn értékelése az eligazító jelzések vizsgálata során; Viszocsekné P. É.)