- Milyen szolgáltatási- és minőségmenedzsment és milyen vezetői stílus jellemzi itt és most hazai könyvtári viszonyainkat?
- Parancsokat és utasításokat osztogat-e 'fölülről' a mindenkori könyvtári vezetés, vagy korrekt módon kommunikálja és indokolja a célokat?
- 'Ellenőrei'-e a vezetők a munkatársaknak vagy segítői és példaképei?
- Kommunikációs hiányosságokkal küszködő individualisták-e vagy 'elsők az egyenlők között', akik számára a teammunka, az együttműködés magától értetődő?
- Zártak, megközelíthetetlenek-e a beosztottak szemében vagy nyitottak, elérhetők, megszólíthatók?
- Melyik mentalitás jellemzi a vezető(ke)t az alábbi két szemlélet közül? --
'Ez az én területem. Te értem dolgozol. Tedd, amit mondok.' -- Vagy: 'Ezt a területet bízták rám. Felelős vagyok munkatársaim képességeinek fejlődéséért.' -- Olvasható a Könyvtári Figyelő 2004/4. számában. A német könyvtári helyzetet feltáró könyvismertetésben olvasható utalás Papp István- féle etikai kódexre is: 'A vezető és a beosztottak viszonyát elsősorban ne az alá-és fölérendeltség jellemezze, hanem az azonos szakmához való tartozásból eredő egyenlőség… A beosztott könyvtáros joggal várja el hivatali főnökétől, hogy megadja munkájához a szükséges szakmai segítséget, ne éreztesse vele szemben fölényét, utasításait megfelelő formában és hangon adja ki, korrektül ellenőrizze munkáját, ne éljen vissza helyzeti előnyével, munkáját rendszeresen és objektív kritériumok alapján értékelje, munkahelyének megváltoztatása esetén személyét, felkészültségét, képességeit és teljesítményét elfogulatlanul minősítse.'
-- Ám mint ahogy Németországban is, hazai viszonyok között találkozhatunk meghökkentő, kimondottan ellenkező előjelű javallattal is (pl.: Szervezetkultúra, szervezetfejlesztés / Ramháb M. In: Minőségmenedzsment műhely, Noszvaj, 2003. máj. 14-15.). A kérdés tehát: mely irány szolgálja a könyvtárak munkatársakban rejlő szellemi potenciálját.