Megjelent a videófelvétel a korábban más ismertetett (Felelősség - ez az, amit nem vállal át a chatrobot az őt használótól link ) beszélgetésről.
Egy további részlet, Balázs László gondolataival: eddig is elérhetők voltak különféle mesterséges intelligencia-szolgáltatások, például képfelismerés, de például sem az OSZK, sem a Budapest Gyűjtemény (FSZEK) nem ismertette fel képgyűjteményeikhez, de felhasználható még a folyóirat-digitalizálásban és a tartalomjegyzék-gyártásban egyaránt, mindez megfizethető ár ellenében.
Nem tökéletes még, de egy nap alatt egymillió cikk tempóval nem tud az ember versenyezni. A DEENK-en tíz évvel ezelőtt kísérleteztek egyszerű chatbotokkal, de mégsem épültek be a szolgáltatásokba. E szolgáltatások segíthették volna a gondolkodásunk átalakítását.

A katalógust a használók nagyobb része egyszerűen nem akarja megtanulni használni a ChatGPT intelligens alkalmazást, ezért sokkal jobb lenne egy olyan applikáció, ami elbeszélgetne a használóval, válaszolna olyan kérdésekre, mint például melyik a legjobb Shakespeare-fordítás, vagy mikor volt az első Shakespeare-kiadás magyarul. Ezek az adatok benne vannak a katalógusban, de nem tudunk rá válaszolni. Ilyenekre várok évek óta. Elkéstünk. A könyvtári rendszerszállítók nem tudnának ilyeneket csinálni. Ez a vonat már elment.
Inkább arra fókuszálhatunk, hogyan tudnánk jól átadni az adatainkat a nagy szolgáltatóknak. Ugyanakkor ebben az esetben már kevéssé lesz ráhatásunk, hogyan használják fel ezeket. Tehát még nem tudom, hogy e szolgáltatások végülis jók-e számunkra vagy inkább károsak.
Hét éve mondták fejlesztők, hogy a könyvtári katalógust be lehet rakni NLP-rendszerekbe, de azóta sem történt semmi.
A könyvtárakban pedig nem látom azt az informatikai potenciált, hogy ilyen projektekbe bele tudnának fogni. Eszközök ugyanakkor vannak hozzá.