Az ALA idei éves kongresszusán San Diego-ban szintén a MI volt a téma és annak a könyvtárakra gyakorolt hatása. [Nálunk, Szegeden Hajnal Ward Judit számolt be a KIT szakmai műhelyben arról, hogy mit, hogyan és milyen célból oktatják a Rutgers Egyetemen (New Jersey) könyvtárosok a használókat és oktatókat a MI-re. Ld.: link és videó: link ] A referátum első része: link .(MG)

A felhasználók a legjobb eredményeket a tömör, világos és egyértelmű utasításokkal érik el, majd az AI válaszát követően tovább javítják és finomítják azokat. Ehhez a könyvtárosok már szereztek gyakorlatot az adatbázis-keresések során.
Az MI-használati lehetőségek könyvtárban lehet:
- a közösségi média használata a digitális adattár tartalmának népszerűsítésére
- a digitális tárolóból való információkeresés
- automatikus beszédfelismerés és az arcfelismerés a digitális archívumokban
- arcfelismerés - körültekintéssel (digitális archívumukban kísérleteztek vele, de adatvédelmi szempontból köztulajdonban lévő képekre összpontosítottak, amelyek viszont túlnyomórészt fehér férfiak szerepelnek, így kevésbé tudták azonosítani a nők vagy más etnikumok fényképeit).

A záró előadásban elhangzott, hogy jó kezdés a könyvtárban a MI-támogatta cikk összefoglalása, az utasítások elkészítése, az alacsony téttel járó projektek írási igényei, illusztrációk a prezentációhoz. Mivel a területen rengeteg az új információ, ezek követése viszont csak együttműködésben lehetséges, és ehhez partnerek lehetnek az intézményen belül például az érintett egyetemi tanszékkel.
Tágabb értelemben a helyi, állami, országos vagy akár globális szakmai szövetségek is érdekesek lehetnek.
Tegyük fel a kérdést: "Kit izgatnak annyira a mesterséges intelligencia kilátásai, mint téged?" (ref.: MG)