A hazai vezetők nem képesek céljaikat saját hatáskörükön kívül érvényesíteni, holott ezt tartják a jövő legfontosabb kihívásának -- állítja egy felmérés. Pedig ez a képesség saját megítélésük szerint is meghatározó fontosságú lesz a jövőben. Egyebek mellett ezt állapította meg a hazai vezetők körében a Common Purpose Magyarország Egyesület megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által készített felmérés. A vezetők egyharmada nem szívesen irányít olyan embereket, akik nem tartoznak közvetlen hatáskörükbe. Ugyanakkor a megkérdezettek döntő hányada szerint a jövőben éppen azok lesznek sikeresek, akik képesek lesznek a saját szervezetük és szektoruk ismert és megszokott határain túl is hatékonyan működni. A vezetők tehát tisztában vannak azzal, hogy működési területükön kívül is szükség van az együttműködésre (akár ismeretlen, másképp gondolkodó emberekkel is), de vagy nem szívesen teszik ezt meg, vagy csak nehézségek árán képesek erre. - F: okt. 18.,
-- Deficit a könyvtáros szakma elismertségében, a szakmai érdekérvényesítésben -- gyakran emlegetett problémák. Szintén gond az alternatív információs szolgáltatások nem ismerete (pl.: információhiányon alapuló félelmek a kiszervezéstől link , mely azután tovább erősítik az ismerethiányt). Speciálisabb, hatalomkultúrára jellemző félelem, hogy (könyvtári) vezetők félnek olyan helyzetekben fellépni, ahol számukra nem szabályozható, függésben nem lévővel való diskurzus várható, akár konferencián, akár pl. levelezőlistán. Így marad a hallgatás, illetve a kérdések megvitatása hiánya által is táplált alulinformáltság. Maradhat a kérdés: miért a félelem a párbeszédtől? (MG)