Kínálunk-e könyvtárként biblioterápiás listákat a sajnos aktuálissá vált témákban? (MG)
Az eddigi kutatási eredményeket bemutató szakirodalom három csoportra bontotta az érintetteket:
- a megfertőződött és a betegséget túlélők csoportjára,
- a karantént (többnyire hatósági karantént) elviselőkre
- kórházi dolgozók, akik az első vonalban találkoztak a fertőző betegekkel.
A poszttraumás stressz betegség (posttraumatic stress disorder, PTSD) nem valamilyen akaratgyengeség: nem arról van szó, hogy az adott személy "elhagyja" magát. A betegség egy kontrollálhatatlan traumára adott elhúzódó válasz. A trauma lehet a halállal szembesülés, testi fenyegetettség, extrém kiszolgáltatottság. A betegség a traumát után egy hónappal kezdődik, és sok évig, évtizedekig tarthat. Tünetei közé tartoznak a tudatba betörő kínzó - sokszor képi - emlékek, fokozott ingerlékenység, megriadások, ijedősség, dühkitörések, csökkent koncentráció, alvászavar, rémálmok. A traumára emlékeztető jelek tapasztalása esetén fokozott fájdalom és testi tünetek jelentkeznek.
A családi, párkapcsolati bántalmazások, a gyerekeket és a nőket iránti abúzus növekedéséről is vannak adataink: a járvány idején 20-50 százalékos növekedésről számolnak be (Brazília, Párizs, Észak-Írország). Az arányok az elsődleges jelzések szerint Magyarországon is nőttek.

A különböző csoportokban eltérő mértékben jelentkező betegségek pl.:
- elkerülő viselkedés
- stigmatizáció
- depreszió
- szenvedélyvetegségek
- fájdalomszindróma
- kényszeres-rögeszmés betegség.