A nyílt tudomány (open science) magában foglalja a
- publikációkhoz való nyílt hozzáférést
- a nyílt kutatási adatokat
- a nyílt forráskódú szoftvereket
- a nyílt együttműködést
- a nyílt lektorálást
- a nyílt oktatási forrásokat
- a nyílt hozzáférésű monográfiákat, az ún. civil tudományt, valamint
- a kutatás közösségi finanszírozását.
A felsőoktatási könyvtáraknak szolgáltatásaik körének kiszélesítése mellett új szerepeket és felelősségeket is adaptálniuk kell. Ide tartozik a kutatási adatok kezelését támogató modellek kidolgozása, a munkatársak szakismeretének adattudományi témákkal történő bővítése, továbbá a könyvtári szolgáltatások integrálása a kutatási és oktatási folyamatba. Ezen a téren számos lépést tettek előre a New York-i Városi Egyetem (CUNY) könyvtárai link is.

A felsőoktatási könyvtárak szerepköre bővülhet azzal, hogy a különféle intézményi modelleket aktívan támogatják, ami feltételezi, hogy a kutatói közösség egyedi igényeinek megfelelő, személyre szabott adatmegosztási szolgáltatások álljanak rendelkezésre. A kutatóegyetemeken dolgozó könyvtárosoknak lehetőségük nyílhat arra, hogy a kutatócsoportok és az egyének között közvetítőkké váljanak intézményükön belül és azon kívül is. Ez magában foglalhatja a tanszékek és más szervezeti egységek dokumentációjának (adatkezelési, felhasználási szerződéseinek stb.) elkészítését is. Mindennek érdekében a könyvtárosoknak el kell sajátítaniuk a projektek irányítására és a tudományterületektől független digitális gyűjtemények létrehozására vonatkozó gyakorlati készségeket. A nyílt hozzáférésű intézményi adattárak kiépítésével és fenntartásával az egyetemi könyvtárak saját intézményeik (publikált és publikálatlan) kutatási eredményeinek teljességét is elérhetővé tehetik, legyen szó tudományos publikációkról vagy a könyvtárakban gondozott kutatási adatokról. A CUNY nyílt hozzáférésű intézményi repozitóriuma példának okáért immár 600 TB-nyi adatrepozitóriummal egészül ki. (Változások a felsőoktatási könyvtárakban a nyílt tudomány korában; ref.: Koltay T.)