A COVID-19 hatására minden könyvtárnak változtatni kellett működésén, az offline helyett gyorsan online szolgáltatásokat bevezetni. Gyorsabban, mint ahogy azt járvány nélkül tették volna.
A weboldalt folyamatosan frissíteni kellett az új információkkal; kiemelni a digitális szolgáltatásokat, majd elkezdeni az újranyitást előkészíteni. Ki kellett találni, mi legyen a kikölcsönzött könyvekkel, hány nap karanténba tegyék, ezt hogy kezeljék. Amerikában néhány könyvtár nem nyitott ki.
Az iskolai és felsőoktatási könyvtárak a fenntartó intézmény döntéseitől függnek. Online, offline vagy hibrid oktatás van. Ettől és a gyorsan alkotott stratégiától függ a könyvtár működése. Évek helyett hetek, hónapok alatt kellett átalakítani a folyamatokat.
Tehát a könyvtárak eltérő körülmények közt működnek. Az intézményeknek és a fejlesztőcégeknek a jövőre nézve figyelembe kell venni a különbségeket. Rugalmasabb rendszereket biztosítani, ami a nem várt eseményekkor is támogat. Pl. A fizikai erőforrások és az olvasó / tárgyalóterek elérésekor tájékoztatni kell az aktuális egészségügyi intézkedésekről. Többek közt hogyan, mekkora távolságot lehet tartani a térben. Hogyan lehet az eszközöket elérni.
Mindezt várhatóan kevés pénzből. Az oktatási intézmények költségcsökkentést terveznek. Meg kell fontolni, mit érdemes folytatni, mit lehet feláldozni. A fejlesztőcégek is számíthatnak rá, hogy kevesebb megrendelés érkezik.
Valószínűleg a fizikai szolgáltatásokról a digitálisra tolódik a hangsúly a jövőben is. A fizikai állományról az elektronikusra. A lehetséges online támadások miatt viszont a fizikai gyűjteményt sem lehet teljesen elhanyagolni. Több eshetőségre fel kell készülni. (ref.: Habók Lilla)