Az első magyar női könyvtáros képzettebb volt, mint a főnöke, Móra Ferenc, és a fél város fülig beleszeretett.
Ma a szegedi Somogyi-könyvtár a Dóm téren áll, egy modern üvegpalota ad otthont a könyvgyűjteménynek. Az 1910-es években még máshol, a mai Móra Ferenc Múzeum épületében kapott helyet, és maga Móra volt az igazgatója. Ekkoriban bukkant fel ott egy fiatal lány, akit annyira vonzottak a könyvek, hogy felajánlotta: önkéntesként, ingyen is vállal munkát, csak a könyvtárban dolgozhasson.
Így került a Somogyi-könyvtárba Fischof Ágota gyakornokként 1914-ben, és akkor még nem sejtette, hogy nemcsak úttörője lesz a szakmának, de jó nagy felbolydulást fog okozni a szegedi művészvilágban is. A könyvtárigazgató Móra hamar felfigyelt a lány tehetségére, és arra biztatta, hogy tanuljon tovább, utazzon el, és keressen egy külföldi egyetemen vagy főiskolán olyan képzést, ahol tovább fejlődhet. Így Ágota éveket töltött Berlinben, és diplomás könyvtárosként tért vissza és állt munkába újra Szegeden 1918-ban.
Ő lett az első Magyarországon, aki nőként könyvtár szakon szerzett főiskolai diplomát. Továbbra is Móra Ferenc volt a főnöke, és az sem okozott köztük feszültséget, hogy Ágotának magasabb végzettsége és nagyobb szakmai rutinja volt addigra, mint az akkor már jó ideje köztiszteletben álló írónak.
Fischof Ágota visszatérése és munkába állása ugrásszerűen megnövelte a könyvtár látogatottságát. Hirtelen rengeteg szegedi férfi lett könyvmoly, csak azért, hogy a szép könyvtárossal válthasson néhány szót. Ágota rajongói között igazán nagy neveket is számon tarthatott. Moholy-Nagy László portrét festett róla, Juhász Gyula szonettet írt hozzá.