Potyognak ki az ellátásból az álláskeresők. Júniusra beindult a szezonális foglalkoztatás: 13 700 államilag nem támogatott munkaerőigényt jelentettek be a foglalkoztatók, Békés és Szabolcs megyében különösen megugrott a munkaerőigény a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Jellemző, hogy az új munkahelyek valamivel több mint negyede határozott idős munkaszerződést kínál, ami szintén a szezonális munkák sajátossága. Emellett a legtöbb állást továbbra is Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében kínálták. A regisztrált álláskeresők száma 524,4 ezerre csökkent, de szezonális hatások nélkül kisebb növekedést látnánk. A több mint félmillió álláskeresőből mindössze 51 ezren kaptak már csak álláskeresési támogatást. (Portfolio)
Félmillió magyarnak csak álom az angol WC. A lakhatási szegénységet többnyire a kritikán aluli lakásminőséggel, illetve a városi és vidéki szegénynegyedekkel azonosítjuk. Ez nem is annyira meglepő, hiszen ez van szem előtt. Az éhezéssel, a nyomor különböző formáival a legtöbben -- az autóablak mögött ülve -- nem is találkoznak. Pedig az omladozó falak mögött még inkább megdöbbentő, s kritikus állapotok uralkodnak. De nézzük meg, milyen 'lakásokban' élnek a legszegényebb magyarok.
1600 gettó országa: a szegénység területi gócpontjai. Specifikus problémát jelent a szegénység területi koncentrációja, amelynek legjellemzőbb formái a városi slumok, telepek, gettósodó települések és kistérségek. Egy 2010-ben készült vizsgálat szerint az országban több mint 1 600 városi és falusi szegregátum található, amelyekben körülbelül 300 ezer ember él (ez az adat nem tartalmazza a szegregált, gettósodó települések lakóit). A különféle vizsgálatok legalább 500-ra teszik a telepek számát, a 2001-es népszámlálás adatai alapján a 2 000 fő feletti városokban azonosított szegregátumokban csaknem 160 ezer ember élt. (Pénzcentrum)