A törvényi megfelelésre való fókuszálás helyett érdemes az elejétől kezdve úgy tervezni a könyvtárat, hogy a hátrányos helyzetűeknek megfelelő legyen. Ezt hívják Universal Designnak, magyarul univerzális tervezésnek. Minden teret, terméket vagy szolgáltatást olyan funkcionálisan szemlél, amennyire csak lehet. Minden korra, képességre és háttérre tekintettel. Például a rámpa is használható a kerekesszékeseken kívül babakocsit vagy bármilyen kocsit használóknak.
North Carolina állami egyeteme hét alapvető szabályt fektetett le:
1. Igazságos használat
2. Rugalmasság a használatban
3. Egyszerű és intuitív használat
4. Érzékelhető információk
5. Hibatűrés
6. Alacsony fizikai megterhelés
7. Méret és tér a megközelítéshez és a használathoz.
Ez a szemlélet a tananyagok összeállításakor is figyelembe vehető. Az oktatónak a tartalmat többféle módon kell bemutatnia, például szövegekkel, képekkel, multimédiával. Lehetővé kell tenni a diáknak, hogy többféleképp visszaadja az elsajátított tananyagot, például írásban vagy rajzolással. Különféle módokat ajánlani a tanulóknak, hogy elköteleződjenek a tartalommal és kiépítsék a saját motivációjukat.
Az univerzális tanulás tervezése szempontjából tökéletesen igaz a mondás, hogy a könyvtár nem a könyvekről szól, hanem tudásról és információkról. Például ilyen módon formákban hozható be a szemlélet a könyvtárakba: alkotóműhelyek (makerspace), alkotáshoz többféle szín és anyag, multimédiás megjelenítés, rugalmas bútorok (például állítható magasságú asztalok, többféle ülési lehetőség), különböző terek (csendes és zajos), technológia átgondolt alkalmazása, minden érzéket megmozgató mesék, kerti klub, iteratív fejlesztés a közösséggel partnerségben. (ref.: Habók Lilla)