A Potsdami Főiskola (FHP) Urban Complexity Lab műhelyének kutatói és a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) munkatársai használók bevonásával egy kilenc hónapig tartó közös projektbe fogtak, amelynek eredményeképpen DNBVIS néven létrehozták egy kísérleti katalógusinterfész prototípusát. (Megtekinthető: link ) A cél az volt, hogy a grafikus használói interfészeket újszerűen alkalmazzák a könyvtári bibliográfiai adatállományok innovatív szolgáltatása érdekében. A kutatások a keresés és a megjelenítés integrálására irányultak, és arra, hogy a keresésbe való vizuális belépés milyen további feltárási lehetőségeket nyithat meg.
Az elemzések után az alábbi célokat tűzték ki a portál kialakításához:
- többféle használati módot kell lehetővé tenni (egységes interfészről kezdeményezve, váltási lehetőséggel az áttekintő és a részletes ábrázolás között);
- a megjelenítést és a keresést integrálni kell (a vizualizálás adjon lehetőséget az állomány további feltárására, az összekapcsolásra, a keresőkérdések finomítására és adaptálására, továbbá maradjon meg a szöveges keresés, de kiegészítve a vizuális lehetőségekkel);
- a funkciókat és a fazettákat egyszerűsíteni kell (ez a bibliográfiai adatok belső struktúrájára is vonatkozik; elsősorban a használók nagy része számára releváns adatok jelenjenek meg; a tartalmi feltáróeszközöket össze kell kapcsolni).
A vizuális interfész koncepcióját két, könyvtári szakértőkből és laikusokból álló fókuszcsoport, majd az FHP vizualizációs és interakciós szakemberei vitatták meg. Összességében jónak ítélték: főként akkor vélték hasznosnak, amikor új témák feldolgozásáról és általános keresésekről van szó. Már ismert címek céltudatos keresésére az interfész kevésbé alkalmas.
A három fazetta vizualizációja jól sikerült, a megjelenítés informatív és érthető, az interakció viszont még fejlesztendő. A jövőbeli tervezés során nem szabad az interfészt további szempontok szerepeltetésével túlterhelni, egyszerűségre kell törekedni. (A Német Nemzeti Könyvtár bibliográfiai adatainak kiaknázása; Hegyközi I.)