Egy brit intézeti könyvtárban a legfontosabb faktornak jellemzően az olvasókat tekintik, de ez a megelégedettségnek is legalább olyan mértékben a forrása. Többen panaszkodnak az ismétlődő munkafolyamatokra, a zajra, a könyvtár fizikai tereiben a használók viselkedésére. A könyvtárosok egészségi állapota kielégítő. 77% soha, vagy csak ritkán szokta magát rosszul érezni, a többiek jellemzően a megszokottnál több étel- és ital fogyasztására, alvászavarokra és fáradtságra panaszkodtak.
Stresszforrásnak tekinthető az a szerepzavar, amely a fenntartó és a használók elvárásainak konfliktusából fakad, valamint a munkahelyek gépesítése miatt bekövetkező technológiai váltás (technostressz) is. A személyiségjegyek is befolyásolhatják a stressz kialakulását. A válaszadók szerint humorérzékkel sok probléma áthidalható. Egyesek szerint a könyvtárról kialakult kép sok olyan személyiséget vonz erre a pályára, akik nehezebben viselik a terhelést. A negatív önkép és a használók igényeinek való meg nem felelés érzése is okozhat stresszt.
A stressz kezelésének három szintje van:
1) a stresszforrások tudatos kiküszöbölése vagy mérséklése,
2) a stressz érzésének csökkentése,
3) a stressztűrő képesség növelése.
Bár a legtöbben az utóbbival élnek, a leghatékonyabb az első szinten való beavatkozás. A kutatásban a megkérdezettek 72%-a számolt be arról, hogy valamilyen stresszkezelési technikával szokott élni.