Használt szavainkat időnként érdemes újra meghatározni. Ha pedig identitásunkat érinti, annál inkább. A Nemrég link szóltunk arról, hogy elavult szemléletű a könyvtár kifejezés a Wikipédiában. A helyzet azóta változott, de még mindig távol áll a szolgáltatásközpontú szemlélettől: Most ezt találjuk pl. a Wikipédián: "Könyvtárnak nevezik a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és az e dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézményt. A tárolt információhordozókat rendszer (katalógus, regisztráció, magyarul jegyzék) szerint rendszerezik, archiválják és az olvasók számára hozzáférhetővé teszik." link

Nézzünk két példát a tengeren túlról is. "A könyvtár olyan dokumentumgyűjtemény, amely egy célcsoport számára fizikai, bibliográfiai és intellektuális hozzáférést nyújt olyan személyzet segítségével, amelyet a célcsoport információs igényeihez igazodó szolgáltatások és programok biztosítására képeztek ki." (ALA Glossary, 1983).
George Eberhart alapján az ALA 2010-ben már ezt a meghatározást adja: "A könyvtár olyan, különböző formátumú források gyűjteménye,
1. amelyeket olyan információs szakemberek vagy más szakértők állítanak össze, akik
2. kényelmes fizikai, digitális, bibliográfiai vagy szellemi hozzáférést biztosítanak,
3. célzott szolgáltatásokat és programokat kínálnak
4. különböző közönségek
5. oktatási, tájékoztatási, kikapcsolódási, valamint az egyéni tanulás és a társadalom egészének ösztönzése céljából."
Vajon mit mondanának 2019-ben? De a 25 év alatti változás is jól látható. További inspirációkat gyűjtve a Magyarországon használt könyvtárfogalmat is érdemes megújítani,
- a kínálat helyett a használói igények felől közelíteni,
- az állomány jellemzői helyett a használói nyereséget célozni,
hogy fejlődhessen szakmai identitásunk, és a társadalom feladatainkra bízott csoportjainak a jelenleginél nagyobb elismerését vívhassuk ki. (MG)
- Korábbi diskurzus a témában: link