A tudomány fogalma sok problémával küzdött az utóbbi időben. A félretájékoztatás növekvő aránya és a COVID-19-ről terjedő hamis információk miatt. Az emberekben megerősítette az érzést, hogy a tudomány zűrzavaros. A könyvtárosoknak, mint információs szakembereknek fontos, hogy tisztán lássák a tudományos módszereket és a tudósok munkáját.
A tudomány szándéka megragadható a 2022-es The Adam Project című filmben. Egyik idézete szerint: "Az időutazás létezik: csak még nem tudod." Az időutazás létezésének állítása tekinthető félretájékoztatásnak, mert a bizonyítékok nincsenek meg. De az időutazást a kvantumfizika területén már modellezték. Az idézet rámutat, hogy a tudomány a jelen alapján irányítja magát a jövő felé. Azt hiszi, hogy talál még láthatatlan dolgokat. A tudomány bizonyítékokat szolgáltat arról, hogy valami elképzelt vagy feltételezett valóság. A tudomány félreértését és korruptnak gondolását több tényező befolyásolja:
- A tudomány elitista, ahová a belépő költséges. Oktatási és kutatási eredmények. Mert a bizonyítékok érvényesítésének követnie kell a tudományos módszer szabályait és az érvényesítés eljárásait. Ehhez rendelkezni kell szakértelemmel, hogy eredményeiket elfogadhatóvá tegyék a tudományos közösség többi tagja számára. A tudomány önkorrigáló a tudóstársak munkájának felülvizsgálata miatt.
- Ebből is következik, hogy a tudományt egyesek korruptnak gondolják. Hogyan lehet, hogy cikkeket a megállapítások meghamisítása miatt vonnak vissza? Vagy a rossz módszer miatt? A tudomány alapja, hogy a szabályokat be kell tartani. Az új módszerek nehezen mennek át a szűrőn.
- Ráadásul a tudomány álláspontja folyamatosan változik. Sokakban bizalmatlanságot ébreszt, hogy a tudomány éppen az ellentétét gondolja annak, amit előtte. Pedig ez természetes folyamat, mert jöhetnek új bizonyítékok.
- A tudomány küzdelem a megismerésért. Célja a felfedezés iránti törekvés, a társadalom problémáinak megoldása, a világ jobbá tétele. A tudósok hangsúlyozzák a valószínűségi szintet, a növekvő konszenzust a tanulmányok alapján. A tudomány célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a hipotéziseket alátámasztó megállapításokhoz. Hibásan vár el tőlük a közvélemény megdönthetetlen tényeket.
- Egy másik probléma, hogy a tudományos eredmények túl gyorsan eljutnak a publikum elé. Még mielőtt azokat alaposan felülvizsgálták volna. Így azok félkészek. Ráadásul a közösségi médiában rosszul terjedhetnek a hírek, hibásan kérdőjelezik meg a tudományos eredményeket.
- Ezenkívül nem folyik elég replikációs kutatás. Azaz egy kísérlet megismétlése az ellenőrzés érdekében. Mivel a replikációs kutatás kevésbé érdekes, mint az új kutatások. Replikáció nélkül az úttörő tanulmányok hibái évekig vitathatatlanok maradhatnak.
- A szerző szerint a crowdsourcing (közösség ereje) nem olyan megbízható, mint egy jól képzett és tapasztalt tudós munkája. Nem lehet a hétköznapi polgárok webhelyének vagy közösségi oldalának ugyanúgy hinni, mint egy tudós állításainak.
A tudományban bízni azt jelenti, hogy bízunk azokban a módszerekben, amelyek új helyekre visznek bennünket. A kutatáson részt vevő tudósok velünk dolgoznak, nem ellenünk. A tudomány védőbástya a tudatlanság és a hibás gondolkodás ellen. A tudományban való megbízás nem jelenti azt, hogy nem akarunk hallani olyan új eredményekről, amelyek ellentmondanak a korábbiaknak. A tudósok többsége bátor munkát végez annak érdekében, hogy értelmet adjon világunknak, elfogultság és személyes érdekek nélkül. (ref.: Habók Lilla)