A tanulmány a kanadai McGill Egyetem információtudományi intézetének (School of Information Studies) húszéves fejlődését mutatja be, amely eredetileg főként (mesterszakos diplomát adó) könyvtárosképzéssel foglalkozott, ma azonban nagy arányban interdiszciplináris témákat fed le. (1965-től vezették be a kétéves könyvtártudományi mesterképzést, amely felváltotta a korábbi különálló alap- és mesterképzés rendszerét, és Kanadában normává vált.)

Az új tantervet 2014-ben vezették be, és öt központi, kötelező kurzussal rendelkezik. Az első négyet (az információtudomány alapjai, információszervezés, információs rendszerek tervezése, információs viselkedés és források) a hallgatók általában az első félévben veszik fel, az ötödik kötelező kurzust (a kutatás és a gyakorlat integrálása) az utolsó félévben. A többi kurzus választható, ami lehetővé teszi, hogy a hallgató saját magára szabja a képzést. A korábban kötelező szakirányos tárgyak helyett érdeklődési kör alapján összeállított kurzuscsoportokat kínálnak, amelyek az információtudomány hagyományos és interdiszciplináris szemléletét egyaránt képviselik. Mivel az egyes kurzuscsoportok csupán ajánlások, könnyen módosíthatók és frissíthetők. A kialakított érdeklődési körök:
- levéltári ismeretek;
- tudásmenedzsment;
- könyvtári ismeretek;
- felhasználó-központú tervezés / UX; adatbányászat / mesterséges intelligencia;
- a következő tervezett tématerület pedig a kiberbiztonság.
(Néhány példa a kurzusok közül: szellemi tőke, taxonómiák, bioinformatikai források, muzeológia, adattudomány stb.) Az intézmény által kínált interdiszciplináris kurzusok száma egyenletesen nőtt: míg 2001/2002-ben 2 ilyen állt rendelkezésre, jelenleg 18-féle közül lehet választani. Az elmúlt húsz év alatt az interdiszciplináris kurzusok aránya kevesebb, mint 10%-ról közel 50%-ra növekedett. (Könyvtárosság és azon túl: egy interdiszciplináris képzés húszéves fejlődésének története; ref.: Szőnyegi Zs.)