Az Amerikai Könyvtár Szövetség (ALA) kiadójának gondozásában a közelmúltban megjelent új könyv - "Intellectual Freedom Stories from a Shifting Landscape" link - olyan eseteket sorol fel, amikor könyvtáros kollégák hasonló helyzetbe kerültek. A tartalomjegyzék jól jelképezi a probléma mélységét és kiterjedését iskolai, egyetemi és közkönyvtárakra. A történetek aktuális problémákra utalnak, mint például a Black Lives Matter, #metoo, LMBTQ+ és hasonló, gyakran vitatott kérdések.
A gyakorló könyvtáros számára nem meglepőek ezek a témák. A fejezetcímek első olvasásra kissé szenzációhajhásznak tűnhetnek, de bárcsak ne lenne rájuk szükségünk! Egy ilyen történet már önmagában jellemzi a jelenséget. Kettő trendre utal. Bármelyik felhívja a figyelmet a nagyobb problémára, a cenzúra jelenlétére a könyvtárban. Mindegyik leteszi a voksot az intellektuális szabadság mellett.
A Rutgers Egyetemen megesett botrány során egy felháborodott olvasó a könyvtár felgyújtásával fenyegetőzött. Jóllehet az állami egyetem hajlandó lett volna megvédeni a szólásszabadságot, a könyvtárigazgató másként döntött, és eltávolíttatta a kérdéses műalkotást a művészeti könyvtár kiállítóterméből 2016-ban. A könyv fejezetéből az is kiderül, hogy kit kiáltott ki bűnbaknak link .

Hogyan lehet megelőzni, hogy intézményünk neve ne ilyen összefüggésben járja be a világsajtót? A könyv tanúsága szerint a könyvtáraknak fel kell készülniük az ilyesfajta kihívásokra. A történetek azt bizonyítják, hogy nem egyedi esetekről van szó, amelyek a közösségi médiában fel-feltűnnek. A könyvtárosok közössége csak együtt képes felvenni a harcot a cenzúra ellen. Senkinek sem kellene egyedül, elszigetelten megvívnia a helyi cenzúra elleni harcot. A közösségi média mellett Amerikában a szakmai szervezetek is a kollégák segítségére sietnek ilyen esetekben. A könyvtár felkészültsége és felvilágosító tevékenysége a szólásszabadságról elengedhetetlen házon belül és közösségeinkben is. (ref.: Hajnal Ward Judit)