A könyvtári statisztika módosításának oka elsősorban az, hogy elérjék a svéd hivatalos statisztika minőségi szintjét. A 2013-ban életbe lépett új statisztikai törvény magasabb minőségi követelményeket írt elő, és azt, hogy közelítsen az európai statisztikai gyakorlathoz. A korábbi modell erre alkalmatlan volt. Az adatok gyűjtése négy különböző kérdőív alapján történt, melynek a kérdései is eltértek egymástól (könyvtártípus szerint).
Amióta a svéd könyvtárak regionális rendszerben működnek, és egyre több könyvtárat integrálnak, nem logikus, hogy eltérő kérdéseket kapjanak. Az új statisztikai rendszerben a kérdések a média tartalmára irányulnak, nem a média típusára. Az érdekes, hogy milyen tartalmat akarnak a felhasználók, nem pedig az, hogy milyen formátumút. (Nem tudtak persze ellenállni az olyan kérdések feltételének, hogy "írott könyv" vagy "hangos könyv", de nincs olyan, hogy "nyomtatott vagy digitális" - ld. a link címen a svéd kérdőívet.)
Az új svéd könyvtári törvény eredményeként (2014) már új kérdések szerepelnek a kérdőívben; a törvény előtérbe helyezett bizonyos használói csoportokat, s emiatt külön kérdések vonatkoznak a gyermekekre, fiatalokra, diszlexiásokra, az idegen nyelvű és a nemzeti kisebbségi nyelvű dokumentumokra is. (A könyvtárstatisztikai szakértői csoport javaslatai is hatottak a kérdőív kialakítására.) (Az átfogó nemzeti könyvtári statisztika felé vezető út Svédországban; ref.: Murányi L.)