Kevesen tudják, hogy ­április 14-e a könyvtárosok világnapja. A jeles dátum ­célja, hogy felhívja a figyelmet a bibliotékák nyújtotta értékekre, a könyvtárosok munkájára. Megyénk központi könyvtárának két munkatársával beszélgettünk arról, milyen kihívások színesítik a szakmájukat, és miért jó könyvtárosnak lenni.
A legtöbben úgy gondolják, a könyvtárosok munkája nem áll másból, csak csendes ücsörgésből, néhány kötet kiadásából. Holott e foglalkozás szerteágazóbb, mint hinnénk. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen e szakmában, sok kitartásra, türelemre, empátiára, az emberek iránti nyitottságra, szeretetre van szükség. Szűkebb hazánkban több százan dolgoznak könyvtárosként, csak a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban közel félszáz munkatárs szorgoskodik azon, hogy az olvasás szerelmesei profi, ugyanakkor szeretetteljes szolgáltatásban részesülhessenek.
- Nagyon összetett szakma a miénk, ami az idők folyamán rengeteg változáson ment keresztül. Ahhoz, hogy sikeresek lehessünk, már nem elég csak a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat biztosítanunk, folyamatos­ ­megújulásra van szükség. A számítógépek, a digitalizáció térhódításával a fe­ladatkörünk is szélesedett, egyre fontosabb, hogy színes programokat is nyújtsunk a hozzánk betérőknek, közösségi térként is funkcionáljon a bibliotéka. Büszke vagyok, hogy a mi könyvtárunk élen jár ebben, azon dolgozunk, hogy ez a jövőben is így legyen - árulta el Tőzsér Istvánné Géczi­ Andrea. A Bródy Sándor Könyvtár igazgatója 26 éve, egy véletlennek köszönhetően került a könyvtárba, azóta is úgy ­érzi, álmai munkahelyét találta meg akkor.
A Bródy Sándor Könyvtárban zömmel hölgyek dolgoznak, ám a legfiatalabb munkatársuk huszonhat éves úriember, Csépányi Zoltán. Ő szintén véletlenül került az intézménybe, az egyik Egerben töltött nyáron hasznos elfoglaltságot keresett, így önkéntes munkát vállalt a könyvtárban, ahol a vezetőség annyira meg volt a munkájával elégedve, hogy amint alkalom adódott rá, állást ajánlottak neki.