Ha az egyetemről frissen kikerült illető első munkahelyén felkészültségi szintjétől elmaradó feladatokkal kénytelen vesződni, alulfoglalkoztatottnak minősül. Helyzete
az alulfoglalkoztatottság látensnek nevezett válfajának felel meg, amely a foglalkoztatottság elégtelenségét fedő, annak "látható" formájától eltérően az alacsonyabb bérezésben, a szakképzettségnél alacsonyabb szintű foglalkoztatottságban, alacsony termelékenységben nyilvánul meg. A jelenségnek az Egyesült Államokban végzett vizsgálatai szerint az ország munkavállalóinak egyharmada alulfoglalkoztatott. Vajon megfelel-e a valóságnak az a végzett egyetemisták számára elhangzó vigasz, miszerint az alulfoglalkoztatottság az ő esetükben csupán átmeneti kitérő? A felsőfokú oktatásban végzettek és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok feltárásán és ápolásán fáradozó nonprofit szervezet, a Strada Institute for the Future of Work és a Big Data alkalmazásában jeleskedő Burning Glass Technologies szakértői csapata úgy találta, hogy az a diplomás, aki alulfoglalkoztatottként kezdi, öt-tíz éven keresztül megmarad ebben a helyzetben, s hogy a nőknek erre még nagyobbak az esélyeik (kivételt jelentenek ez alól a tudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai végzettségűek, STEM).
Az adatok feldolgozásával megállapítható, hogy az első munkahely sorsdöntő: azoknak a diplomásoknak a 87%-a, akik végzés után megfelelő álláshoz jutnak, öt évvel később is végzettségébe vágó feladatköröket lát el, s arányuk tíz évvel később is 91%. Az első munkahelyükön alulfoglalkoztatott helyzetbe került diplomások 40%-a nem tud szabadulni ettől: öt év eltelte után ötször akkora az esélyük, hogy megmaradnak a végzettségüknél alacsonyabb felkészültséget igénylő állásokban, mint akik első elhelyezkedésükkor annak megfelelő helyet találtak, és az alulfoglalkoztatottság még tíz év múltán is kísérti az első munkába állásukkor ilyen helyre kerültek háromnegyedét.
Az alulfoglalkoztatottság pénzügyi veszteséggel is jár: a tanulmány becslései szerint az ilyen állásba kerülők évente 10 000 dollárral kevesebb jövedelemre tesznek szert. A nők általában gyakrabban kerülnek alulfoglalkoztatott helyzetbe, első munkahelyükön arányuk 47%, szemben a férfiak 37%-os részesedésével. (forrás: link )