Az e-book és a nyomtatott könyv árképzésének kérdését a KIT-hírlevél előző száma korrekten áttekintette link , annyi kiegészítést tennék hozzá, hogy a szerző jogdíja a könyv árának 6-12%-a körül mozog, attól függően, mennyire elismert és kívánatos név a kiadó számára, emellett érdemes a kolléganő elemzésében foglalt költségek között a tárolási költségeket is kalkulálni. Az e-book (azonos áfa mellett) akkor lehetne jelentősen olcsóbb a nyomatott könyvnél, ha nagy letöltésszámot generálna. A nyomdaköltség jelentős tétel, azonban a digitális könyvnyomtatási technikák ma már lehetővé teszik az egyszerűbb kötésű könyvek gyors utánnyomását, tehát az ebben rejlő kockázat - ügyes piacelemzéssel és logisztikával - jelentősen csökkenthető is. Pár százas nagyságrendű letöltés tehát aligha jelent akkora megtakarítást, amennyit esetleg azzal veszít a kiadó, ha a nyomtatott termékének teremt konkurenciát, így érdemes viszonylag közel tartania a hagyományos könyv és az e-book árakat. A nyomtatott szépirodalmi kötetek esetén a kiadók - egyes vélekedések szerint - egy műből körülbelül 1500 eladott nyomtatott könyv után kezdenek elégedettek lenni, míg a tízezer eladott példány már egyértelmű sikernek számít. Úgy vélem, hogy a kiadók az üzleti érdekeik alapján hozzák meg a döntéseiket, így az e-bookok árának drasztikus zuhanása nem várható, sőt, egy adócsökkenés sem feltétlenül a teljes mértékében jelenik meg elektronikus doksik árában. Úgy gondolom, hogy ilyesmi több tízezres letöltés esetén lenne elképzelhető, azonban a magyar nyelvterület által biztosított vásárlói piac messze nem hasonlítható az angoléhoz, de még a németéhez sem, ahol azért jelentősen nagyobb számokban gondolkodnak.
A hazai könyvpiac egyik átka nézetem szerint az, hogy a marketing-költségeket kénytelen minimalizálni, és főként a "biztos befutók" eladási motorját pörgetni. Nézetem szerint az állami beavatkozásnak ott lenne igazán nagy hatása, ha az állam az irodalomnépszerűsítésbe, olvasásmarketingbe fektetne jelentős erőfeszítéseket. (Horváth Sándor Domonkos)