Magyarország etnikailag homogén - gyakran szerepelt az utóbbi években a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban ilyen vagy tartalmilag erre utaló állítás. Ehhez képest az összesen 3155 magyarországi település 45 százalékában működött tavaly legalább egy nemzetiségi önkormányzat. Jól látszik az alábbi térképen, hogy szerte az országban előfordulnak ilyen községek és városok, amelyek közel húsz százalékáról ráadásul az is elmondható, hogy több ott élő etnikum is saját önkormányzatot hozott létre. A jelölőkre kattintva pedig láthatóvá válik, hogy egy-egy településen mely kisebbségek alakítottak önkormányzatot.
A kisebbségi önkormányzatok jelenléte egy-egy településen persze nem feltétlenül utal pezsgő nemzetiségi életre. A kilencvenes évek óta problémát jelent az etnobiznisz jelensége, amikor olyan településeken alapítanak kisebbségi önkormányzatokat, ahol az adott etnikum sosem volt honos, a tisztségviselők pedig semmilyen szempontból sem kötődnek az általuk képviselt népcsoporthoz. Mégis megéri nekik a fantomképviselet, mert élvezhetik az anyagi támogatásokat és a pozícióval járó kapcsolati tőkét, közéleti befolyást.
Pedig a települések valószínűleg jól járnának (vö.: Amikor a sokszínűség húzta a magyar gazdaságot link ) a nemzetiségi és vallási sokszínűséggel: az Osztrák-Magyar Monarchia idejében azok a magyar helységek, ahol különböző nációk és felekezetek tagjai éltek egymás mellett, nagyobb gazdasági növekedést tudtak elérni, mint a homogén lakosságú falvak és városok.